Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

BEVEZETÉS Madách Imre egyetlen ismert végrendelete 1864. okt 4-én íródott, néhány órával a költő halála előtt (katalógusunkban az 1541. sz. tétel). Abban gyakorlatilag minden vagyonát fiára, Madách Aladárra hagyta, aki ilyenformán édesapja kéziratainak, rajzainak, festményeinek, saját készítésű tárgyainak is automatikusan a tulajdonosává vált, anélkül, hogy a végrendeletben akár a leghalványabb utalás lett volna az örökségnek erre részére. De Madách Imre élete utolsó óráiban nemcsak ezekről a nem anyagi természetű javakról feledkezett meg; nem rendelkezett külön olyan kézzelfoghatóbb javakról sem, mint pl. Az ember tragédiája harmadik kiadásának honoráriuma, jóllehet egy korábban Emich Gusztávval kötött szerződés (1524. sz.) konkrét összeget tartalmazott egy esetleges harmadik kiadás honoráriumaként A Madách-kéziratok túlnyomó többsége tehát Madách Aladár tulajdonává vált néhány órával a végrendelet megírása után. Ez a kéziratgyűjtemény persze már a végrendelet hatályba lépésének pillanatában sem volt teljes: nem tartalmazta azokat a kéziratokat, amelyeket Madách elajándékozott vagy elküldött (pl. pályamunkaként vagy folyóiratoknak közlési céllal), s természetesen (néhány kivételtől eltekintve) nem tartalmazta a Madách Imre által írt leveleket sem. Mindazonáltal ezt kell a kéziratos hagyaték gerincének tekintenünk, amelyből csak egyetlen igazán jelentős munka hiányzott: Az ember tragédiája egyetlen fennmaradt kézirata, amely már szerzője életében a Kisfaludy Társaság tulajdonává vált Madách Aladár gyűjteménye Az örökös, Madách Aladár nagy gonddal őrizte apja szellemi és tárgyi hagyatékát A kéziratgyűjtemény ugyan módosult az idők során, de összességében inkább gyarapodott, mintsem csökkent Sajnos nem tudjuk, hogy pontosan mi is volt a szellemi örökség tárgya. Az eddig ismert egyetlen hiteles kézirati leltár 1892. jan. 28án készült Alsósztregován; szerzője Madách Aladár (OSzK Kézirattára, Analekta 10.401; a kéziratleltár a „Madách Imre kéziratainak tartalma 1911" címet viseli; azt, hogy az évszám - amely nem a kéziratleltár keletkezésének, de nem is az OSzK tulajdonába kerülésének időpontja - mit jelent, e sorok írójának nem sikerült megfejtenie). A leltárban felsorolt kéziratok csaknem hiánytalanul kerültek - több más kézirattal és dokumentummal együtt - 1913-ban a Magyar Nemzeti Múzeum tulajdonába. Azt, hogy 49 év alatt mi is történt a kéziratos hagyatékkal, pontosan kide-