Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

scgcre, családjának gazdasági-társadalmi helyzetere, a családtagokra s azok sorsának alakulására vonatkozóan. A fejezetben említett dokumentumoknak közel a fele, 577-ből 238 (valamivel több, mint a dokumentumok 41 %-a) 1984 végen napvilágot látott a Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban c, a Nógrád Megyei Levéltár által Salgótarjánban megjelentetett, csaknem 500 oldalra terjedő kötetben (Adatok és források a Nógrád megyei Levéltárból 13.). A szóban forgó kötet előzetes terve szigorú határokat szabott a dokumentumok gyűjtésének, amennyiben a gyűjtőmunkát egyetlen levéltárra és az 1816 és 1868 közötti időre korlátozta. Már a dokumentumkötet munkálatai során nyilvánvalóvá vált, hogy a kutatásokat a fennmaradt forrásanyag minél teljesebb megismerése érdekében ki kell terjeszteni térben s időben is. Ennek megfelelően került sor a Nógrád Megyei Levéltár egyéb, az előbb említett kötetben nem publikált Madách-dokumentumainak számbavételére, továbbá azon iratok és okmányok módszeres felkutatására, amelyek Nógrád megye más közgyűjteményeiben, valamint az ország különböző levél- és kézirattáraiban, ezen kívül pedig a besztercebányai levéltárban rejtőztek a kutatás számára mindeddig csaknem teljes ismeretlenségben. Az átnézett gyűjteményekben feltárt iratok részletes ismertetése, különösen azok értékelése itt nem lehet feladatunk, alább röviden csupán jelezni kívánjuk az egyes őrzőhelyeken található Madáchdokumentumok témakörét, külön is felhívva a figyelmet néhány kiemelkedően jelentős iratra vagy irategyüttesre. A Nógrád Megyei Levéltár anyagából feltárt újabb, a fentebb említett dokumentumkötetben nem publikált iratok egyik csoportja a Madách-család birtokpereihez kapcsolódik. Ezek az iratok részben további ismereteket szolgáltatnak azokhoz a peres ügyekhez, amelyekkel már a dokumentumkötet aktáiból megismerkedhettünk, másrészt azonban eddig nem vagy alig ismert perekről informálnak. Az iratok egy másik kollekciójából Madách Imre kisfalui és parócai birtoka tagosításának és az úrbéri kártalanításnak a részleteiről értesülhetünk. Alsósztregova községnek a besztercebányai levéltárban található iratai Madách Imre alsósztregovai birtokáról, az alsósztregovai birtok tagosításáról, az úrbéri perek alakulásáról tájékoztatnak. Az 1812 és 1898 közötti alsósztregovai római katolikus anyakönyvből néhány új, ill. az eddigi ismereteinket pontosító adatot mentettünk (pl. Madách Imre unokájának születéséről, Madách Jolán házasságáról stb.). Nógrád megyének a levéltáron kívüli közgyűjteményeiben található okmányok, miként a győri Xántus János Múzeum iratai között fellelt dokumentumok is különböző témakörökhöz kötődnek. A Magyar Országos Levéltár állományából feltárt okmányok tekintetében mindenekelőtt a Kaiserlich-königliches Militär- und Civil Gouvernement für Ungarn 1852-1854-ből való, a D 44 2844 alapszámon található gcrillaaktái érdemelnek figyelmet, melyek között az eddigi legteljesebb vádirat található Madách Imrének és társainak perbefogása kapcsán. Ezekből az iratokból ismerhetjük meg először a Madáchcsal együtt elítéltek kilétét, továbbá az abszolutizmus korába átnyúló egykorú politikai szervezkedés szálait. Az iratok túlnyomó többségét a kutatás sohasem hasznosította, csupán Spáczay Hedvig Madách Imre hadbírósági perének nyomában