Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

Madách Letéti Könyvtár A katalógus összeállítói megnézték az OSzK-ban őrzött Madách letéti könyvtárat, és kigyujtötték az abban található Madách Imre autográfokat. Az írásszakértő már többször említett hiánya itt is megmutatkozott, hiszen olyan helyen, ahol a bejegyzés mondjuk egy ceruzaírású szám, nem könnyű eldönteni, hogy az kitől származhat. A rendelkezésünkre álló eszközökkel pl. teljesen eldönthetetlennek tartottuk, hogy a Kisfaludy Sándor munkáji I. kötetében (Pest, 1833., a gyűjtemény 633. darabja) a 309-316. lapokon levő tartalomjegyzékben apró vonalakkal bejelölt verscímek esetében a ceruzaírású vonalkák kitől származnak. (A 120., 80., 121., 65., 9., 234., 91., 139., 10., 11., 146., 192., 51., 260. lapokon lévő versek címei mellett találhatók ilyen vonalkák.) De ugyanígy nem vállalkozhattunk annak behatárolására sem, hogy pl. a különböző könyvek borítóján, ill. bekötött könyveknél a címoldalon előforduló „Madách", „Madách Imre" stb. neveket mikor s ki írta be. Minden jel szerint a „Madách Imre" bejegyzések néhány kivételtől eltekintve a költő Madách Imrétől származnak, s nem id. Madách Imrétől vagy Madách Aladártól. A gyűjtemény azonban különböző tulajdonosok könyveinek együttese; nemcsak Madách őseinek (Madách Sándor, Majthényi Anna) tulajdonosi bejegyzéseit találjuk meg bennük, de pl. Madách Máriáét is, sőt, van egy sógorának, Huszár Józsefnek dedikált kötet is. Az imént említett Himfy' szerelmei címoldalán pl. csak a „Madách" tintaírású nevet találjuk közelebbi specifikáció nélkül; mégis, ebben az esetben írásszakértői vélemény nélkül is elég nagy valószínűséggel állíthatjuk, hogy a nevet Madách Imre írta a borítóra, éspedig gyermek- vagy legfeljebb serdülőkorában, valószínűleg 1836-nál nem későbben. Ugyanígy kimondottan korai tulajdonosi bejegyzésnek kell tekintenünk a „Dramatische Werke von August von Kotzebue. 33. Bändchen. Die deutschen Kleinstädter. Wien, 1828." (240. darab) címoldalán található tintaírású „Madách" nevet. A legtöbb könyv esetében kései ceruzaírású tulajdonosi bejegyzést találunk, így pl. a 36 kötetes Schiller-kiadás darabjain (100-135), a 40 kötetes Goethe-kiadás darabjain (330-369) és sok más esetben. Szintén eldönthetetlennek látszik, hogy a Friedrich Schulz fordításában megjelent De la Rochefoucault's Sätze aus der höheren Welt- und Menschenkunde (Breslau-Leipzig, 1798.) c. könyvben az aforizmák lapszéli bejelölése kitől származik. Bár a kimondottan rendhagyó tulajdonosi bejegyzés („Ifj. Madách Imre") nem hagy kétséget afelől, hogy eredetileg kinek a tulajdonában lehetett, mégsem biztos, hogy a lapszéli vonalkák is a korabeli tulajdonostól származnak. Mint érdekességet jegyezzük meg, hogy az aforizmagyűjteményben csak egy aforizma van (a 49.) kimondottan áthúzva; magyar fordítása: „Sohasem olyan szerencsés vagy szerencsétlen az ember, mint hiszi". (A tulajdonosi bejegyzésben szereplő „Ifj." megkülönböztetés arra vall, hogy még édesapja életében, tehát 1834. jan. 3. előtt írhatta be a könyvbe a nevét Madách Imre. Aláírásának a legkorábbi datált levelekkel, névnapi és