Andor Csaba - Leblancné Kelemen Mária szerk.: Madách Imre kéziratai és levelezése (Katalógus) (Klasszikus magyar írók kéziratainak és levelezésének katalógusa 2. Budapest, 1992)

Bevezetés

pedig Esztergomban, a Prímási Levéltárban, ill. Kalocsán, az Érseki Levéltárban van. A külföldi közgyűjtemények számbavételére a katalógus össszeállítóinak csak rövid idő állt rendelkezésükre. A Matica Slovenskában (Martin) őrzött kéziratok között inkább Madách (nemcsak Imre, hanem Gáspár is!) műveinek fordításai sze­repelnek, köztük Pavol Országh-Hviezdoslav szlovák nyelvű Tragédia-fordításának kézirata. Emellett Madáchról szóló (részben publikálatlan) írások kéziratai találha­tók a gyűjteményben, továbbá egy Madách Katának (?) szóló szlovák nyelvű levél (1851), valamint egy dokumentum, amely a Matej Madách nevet tartalmazza. A Besztercebányai Levéltárban (Státny Oblastny Archív Banskej Bystrici) főképp a Madách-birtokokkal kapcsolatban számos dokumentum (köztük nem egy Madách autográf) található, s itt őrzik Alsósztregova múlt századi anyakönyveit is. A sok feldolgozatlan anyagot is figyelembe véve nem kizárt, hogy a későbbiekben újabb ismeretekkel gyarapítják a Madách-családdal kapcsolatos eddigi tudásunkat a rad­ványi kastélyban őrzött dokumentumok. Valószínű, hogy Rozsnyón, a Püspöki Le­véltárban, de az sem zárható ki, hogy Rimaszombaton, esetleg Kékkőn találhatók további, eddig ismeretlen dokumentumok, amelyek a későbbiekben még kiegészít­hetik Madách Imrével, ill. a Madách-családdal kapcsolatos ismereteinket. Ugyan­így valószínűnek kell tartanunk, hogy a többi szomszédos országban, de leginkább (a földrajzi közelség, Fráter Erzsébet tartózkodási helye és Madách Mária halálá­nak helyszíne miatt) Romániában találhatók ma még ismeretlen dokumentumok. Feltehetőleg az anyakönyvek további vizsgálata is gyarapíthatja tudásunkat, mivel sok esetben különböző hagyományok utalnak arra, hogy Madách keresztapa vagy éppen házassági tanú lett volna, de a helyszín és az időpont ismerete nélkül az ilyen esetek dokumentálása meglehetősen időigényes. Ennél is nehezebb feladatnak ígérkezik egy 1864 nyarán széplaki Jancsó Sán­dor nevelővel közösen írt vers kéziratának megtalálása. Madách Imre unokaöccse, Balogh Károly emlékiratai szerint a kéziratot egy bádogszelencébe zárták, s az Imre dombi építkezés alapkövénél helyezték el. Magángyűjtők Nem volt könnyű számbavenni a magántulajdonban lévő Madách-kéziratokat, s érthetően itt a leghézagosabbak mai ismereteink. A bizonytalanságot csak növeli az a körülmény, hogy a régi Nógrád fele részben Csehszlovákiához tartozik, így szá­mos dokumentum, kézirat (főképp levél) bizonyára mindmáig ott található (itt talán elég arra utalnunk, hogy Madách három gyermeke közül kettő a mai Csehszlovákia területén halt meg, s örököseik, leszármazottaik egy része - ismereteink szerint ­ma is ott él). Mindössze egyetlen személyt sikerült megtalálnunk közülük, s mivel a tulajdonosok között egyúttal ő a legidősebb is, így minden körülmény amellett szól, hogy vele kezdjük a sort. A Rozsnyón (Roinava) élő Henriczy Bendegúz a tulaj­donosa a nagyapjához, Henrici Ágoston alsósztregovai evangélikus lelkészhez írott

Next

/
Thumbnails
Contents