Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Dominikánus barátok magyar földön

mint a Szent Jakab-kolostor Párizsban. A fratres domini­cani, az Ordo Praedicatorum (Prédikálok Rendjének) tag­jai nemcsak a hallgatók sorába tartoztak, hanem legjobb koponyáik az egyetemeken futják be tudományos karri­erjüket. Fordítva is: az egyetemek tanárai közül is sokan kérték felvételüket az új rendbe. Ezt az utat választotta 1219-ben, talán már 1218-ban, a magyar dominikánus provincia megszervezője és első vezetője, Magyarországi Pál (Paulus Hungarus), a bolognai egyetem tanára is. Nem vállalkozhatunk a továbbiakban sem a domini­kánus rend, sem a magyar rendtartomány középkori történetének még csak rövid áttekintésére sem. Csupán jelezni akartuk ezzel azt a vallási és szellemi miliőt, amelyből a Leuveni Kódex - úgy véljük, joggal - feltéte­lezett írói, másolói, használói kikerültek. Magyaror­szágra persze nem a felsőbb tudományokba való bele­kapcsolódás igénye hozta a rendet, hanem a Balkán félsziget északi részén elterjedt, de már Dél-Magyaror­szágra is átcsapó pauliciánus és bogumil eretnekség elleni ideológiai harc, valamint a kunok térítésének egyház­politikai-dogmatikai szükséglete. Ebben a munkában a magyar világi és egyházi vezetők is erőteljesen támo­gatták a dominikánusokat, elsősorban Kálmán herceg, Horvátország és Dalmácia kormányzója, valamint Ugrin kalocsai érsek. Később azonban, mikor a térítés már nem jelentett gondot, a városiasodás lassú üteme miatt a rend nálunk elvesztette elsődleges jelentőségét. Nagy szerepet játszottak azonban itthon is, mint ahogy külföldön is, a női kolostorok lakóinak lelki gondozá­sában. 1221-ben maga Domonkos és a rend második egyete­mes káptalanja küldte Magyarországra Pál testvért, és egyben kinevezte az alapítandó rendtartomány fejévé. Négy másik fráter, közöttük egy Sadok nevezetű (len­gyel?) szerzetes jött vele. Elsősorban a városokat keresték fel: Győrt, Veszprémet és Székesfehérvárt. Első házukat

Next

/
Thumbnails
Contents