Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Kik a kódex szerzői?

funebrales), a mariológiai, azaz Mária-ciklusok, sokszor külön adventi beszédek. Mire mindez kialakul, a prédikációk stílusában, felépítésében is nagy változás indul meg. A teológiai irodalom története, főleg a francia kutatás, a XII. és a XIII. századi beszédek tartalma és stílusa között nagyobb cezúrát lát, mint a középkori és a reneszánsz homiletikai irodalom között. Ennek okát a skolasztikus oktatási és disputációs módszereknek a prédikációs irodalomba való behatolásában látja. E változás többnyire nem vált a sermók előnyére. A XII. század változatos, fordulatos, élénk, de gondosan cizellált dikcióját a prédikációk nagy többségében a száraz definíciók, felosztások és alosztások, érvek és ellenérvek váltották fel. Mint tudjuk, változott a kor általános stílusa, stüusigénye, hiszen egy jól felépített, teljesen kidolgozott skolasztikus prédikáció a gótikus dómok bonyolult, de pontosan kiszámított konstrukciójára emlékeztet. Csakhogy nagyon kevés ebben a korban az olyan kódex, amely teljesen kidolgozott prédikációkat őrzött volna meg. E kevés kidolgozott sermótól kezdve a csak vázlatot közlő distinctió-ig vagy dispositió-ig minden módozat előfordul a kéziratokban. Szerencsénk, hogy általában a sermók elejét hozzák részletesebben a kódexek, ami az azonosítást megkönnyíti. Kik a kódex szerzői? A Leuveni Kódexnek a kutatásunk első fázisában megvizsgált prédikációi oly sokrétűen tagolt szerkezetet mutattak, hogy szerzőiket azonnal a virágzó skolasztika művelői között kerestük. Ennek a kornak megfelelően ezek a beszédek zárt ciklusokba rendeződnek. Az első, az