Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)
Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Mikor és hol írták a kódexet?
használni a latin sermót (prédikációt), amelyet ki akart bővíteni a két magyarul odavetett gondolattal. Hasonló szándékkal kerültek az úgynevezett Gyulafehérvári Sorok (egy másik Árpád-kori nyelvemlékünk) is egy latin sermo mellé. Mikor és hol írták a kódexet? Amint már mondottuk, évszámot nem találunk a kéziratban, illetve csak a későbbi kötéshez felhasznált oklevélen van dátum. A datálás - és a lokalizálás is - tehát csak írástörténeti, paleográfiai ismérvek alapján lehetséges. A beszédeknek egy részét, a később tartalmilag is jellemzésre kerülő, önálló sermociklusokat, a kódex törzsanyagát, gyakorlott, „jól kiírt" írású kezek másolták. Ezek idejét a legújabb vizsgálatok alapján Bernhard Bischoff, az európai írástörténet kiváló szakértője a XIII. század harmadik negyedére, évszámokban kifejezve 1250-1275 közé, a betoldó, köztük a magyar kezek tevékenységét pedig a század utolsó negyedére (1275—1300) datálta. Ez lényegében megfelel az eddigi általános felfogásnak, mely szerint az Ómagyar Mária-siralmat 1300 körül másolták be a kódexbe. Csupán Mezey László hajlott arra, hogy valamennyi scriptor tevékenységét a század első felére tegye. Tudatában kell persze lennünk annak, hogy a paleográfiai ismérvek alapján történő datálás csak a középkor korábbi századaiban enged meg évtizednyi pontosságot, a XIII. században már inkább emberöltőkben kell gondolkodnunk. Még nehezebb feladatot jelent az íráskép alapján történő lokalizálás. A részletekre itt sem térhetünk ki. A kimondottan olasz (l970-ig egyöntetűleg) és a kimon-