Vizkeley András szerk.: „Világ világa, virágnak virága…”. Ómagyar Mária–siralom (Kézirattár, Budapest, 1986)

Vizkelety András: „VILÁG VILÁGA, VIRÁGNAK VIRÁGA..." [ÓMAGYAR MÁRIA-SIRALOM] - Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa

Az Ómagyar Mária-siralmat megőrző kódex sorsa Az első magyar vers, az egész finnugor nyelvcsalád első fennmaradt lírai emléke 1923-ban vált ismertté. Címét — Ómagyar Mária-siralom - első ismertetője, Gragger Róbert adta, akit mindenekelőtt germanistaként tart számon a magyar irodalomtörténet-írás. Nem véletlen, hogy az első ismertetés jeles szerepe egy ekkor Berlinben élő magyar tudósnak jutott. A verset tartalmazó, szerény külsejű, 147 X 101 mm nagyságú, 298 lapból álló kódexet 1922 áprilisában egy XIII. századi prédikációgyűjteményként az a német bizottság vásárolta, amelynek feladata az első világháborúban a német hadsereg által elpusztított leuveni egyetemi könyvtár állományának helyreállítása, illetve kárpótlása volt. A jóvátételi bizottság a müncheni Jacques Rosenthal antikváriustól szerezte be — többek között — ezt a darabot is, amelyhez Rosenthal még 1910-ben egy olaszországi árverésen jutott hozzá. Az összegyűlt anyagot Georg Leidinger, a Bajor Állami Könyvtár kézirattárának vezetője dolgozta fel, s ő vette észre a kódexben az idegen nyelvű szöveget, amelynek magyar voltára Franz Babinger müncheni szlavista és turkológus ismert rá. Az ő útján kapott hírt a leletről Gragger, a berlini Collegium Hungaricum igazgatója, aki Jakubovich Emil levéltáros, középkorkutató segítségével megfejtette a már akkor is elhalványodott szöveget, majd egyidejűleg magyar, illetve német nyelven közzétette a kódex első, azóta is legrészletesebb leírását s a magyar vers szövegét. Mire e tanulmány és a szövegközlés megjelent, a kézirat az egész jóvátételi anyaggal együtt már Leuvenben volt.