Fenyő István: Eötvös József: „Neveljünk polgárokat…” (Kézirattár, Budapest, 1984)

Fenyő István: „NEVELJÜNK POLGÁROKAT..." EÖTVÖS JÓZSEF LEVELE DESSEWFFY JÓZSEFHEZ - Dessewffy József - ingadozás régi és új eszmék, irányzatok között

ismertette meg Dessewffyt behatóan a felvilágosodás gondolatvilágával. Tanítványa ebben az időben - önéletrajza szerint - „Falta a könyveket éjyel nappal". Fiatalemberkéntjelen lehetett az 1790. évi országgyűlésen, amelynek szemléletalakító hatása ugyancsak mindvégig megnyilvánult politikai tevékenységében. 1793 óta levelezett -majd négy évtizeden át! — Kazinczyval, akinek törekvéseit, olykor bár kritikusan, de meggyőződéssel támogatta. 1794-ben Fiúméban kormányhivatalba lépett ekkor sikerül beutaznia Olaszországot -, Martinovicsék elítélése után azonban szolgálatára már nem tartottak igényt. Saját bevallása szerint a tenger melletti városban ő maga is egy életre megutálta a „dicasteriális procedúrát". Ettől kezdve birtokán gazdálkodott. „Nekiadta magát a bajos dolognak, mely annyi balsors közt nemigen gyümölcsözött" — írja erről önéletírásában fanyarul. A XIX. század elejétől irányadó szerepet játszott a hazai politikában: 1802-től kezdve a század első három évtizedében követként részt vett a rendi országgyűléseken, egyike volt a Habsburg-abszolutizmus ellen küzdő nemesi közjogi ellenzék vezéregyéniségeinek. Nagy érdemeket szerzett a magyar nyelv jogaiért folytatott küzdelmekben, előharcosa lett a gondolat-, szólás- és vallásszabadságnak, sorozatosan állást foglalt a cenzúra eltörlése mellett. A sajtószabadság fontosságát ő vitte be először a hazai köztudatba, s még abban az időben is, amikor Széchenyivel szemben a sérelmi politika elavult nézeteit képviselte, Lipcsében, illegálisan, német nyelvű röpiratot publikált az akadálytalan gondolatközlés fontosságáról (Ueber Pressfreiheit und Büchercensur. I83i). Dessewffy a francia kultúra híve volt akkor is, amikor a magyar nemesség nagy része rettegett a forradalom nemzetétől, és idegenkedett a felvilágosodás filozófiájától. Az 1810-es években az Egyesült Államokban, Angliában, Franciaországban jelölte meg a szabadság letéteményeseit, s az elsők közt érzékelte idehaza, hogy az állapo-