Kerényi Ferenc: Madách Imre: „…írtam egy költeményt…” (Kézirattár, Budapest, 1983)

EGY NEHÉZ ÉVTIZED MADÁCH IMRE ÉLETÉBŐL (1849-1859) - „...írtam egy költeményt..." (AZ EMBER TRAGÉDIÁJA műhelyében)

Madách megsemmisíthette, mint ahogyan Arany János kedve­zőtlen kritikájának esetén hasonló módon járt volna el a Tragédia teljes kéziratával, azaz „Ádám utósó álmát a purgatórium lángjai között álmodta volna végig [•••]" (Levele Arany Jánoshoz, 1861. november 2.). A fdológia tehát igazolja a családi emléke­zésen alapuló életrajzot, legifjabb Balogh Károly megállapítását (1934) : „Az első fogalmazványokat, feljegyzéseit, vázlatait meg­semmisíti [...]" Ha pedig így történt, akkor a kéziratlapunkon több színt összefogó, egytől ötig terjedő, de nem sorrendben levő számozás (5, 2, 4, 3, 1) vonatkozhatott a vázlatok és jegy­zetek kidolgozás előtt csoportosított, de utóbb megsemmisített halmazára. A hátoldal kilenc verssora pedig nemcsak a Tragédia két részlete szövcgvázlatának, de az egyetlen ilyen típusú, fenn­maradt feljegyzésnek tekinthető. Hogy a kéziratlap kapcsán felvethető másik kérdésre is vá­laszt adhassunk (mikor, miért és miért ilyen formában készítette el Madách a szereplők listáját?), ismét a műhelybe kell pillan­tanunk, megvizsgálva a Tragédia előtt és közvetlenül utána készí­tett, drámai formában írt művek kéziratait. A reformkori alap­szövegű Mária királynő átdolgozását Madách 1855. január 1. és április 27. között végezte - ezt éppúgy feljegyezte a kéziratra, mint később a Tragédia megírásának kezdő- és záródátumát a mi lapunkra. A dráma verssorait Madách megszámolta, a szín­változások, majd a felvonások végén összeadta, és végösszeget is számított. A költőnek ez a szokása a készülő mű arányainak menet közbeni ellenőrzésére szolgálhatott. Hasonló módon szá­mítgatta a „Vegyes jegyzetek" egyik céduláján lírai verseinek ciklustervében az arányokat. A 77. Lajos esetében is rájegyezte a kéziratra a kidolgozás kezdőnapját: 1855. szeptember 17., a né­hány oldalas töredék azonban rövidsége miatt más tanulsággal nem szolgál. Akárcsak a Tragédia végső kidolgozásán, a közvet­lenül előtte készült A Civilisator kéziratán is mindössze az év­szám szerepel (1859) a kezdés és befejezés dátuma helyett. A sze­mélyek listáját szintén megtaláljuk. A kézirat végén a verssorok nincsenek összeadva, igaz, az utolsó lapon ráragasztással javított

Next

/
Thumbnails
Contents