Molnár József - Julow Viktor: Kölcsey Ferenc Testamentoma (Kézirattár, Budapest, 1982)

»...SZÜKSÉGESNEK LÁTTAM VÉGINTÉZETEMET...MEGÍRNI« Molnár József tanulmánya

Lukácsy Sándor írt Kölcsey könyveiről. Az ő véleménye szerint „Kölcsey kora haláláig ez a könyvtár a hazai viszonyokhoz képest ritka gazdagságú gyűjtemény volt, s 18Ó7ben Kölcsey Adámné Szuhányi Jozefm hagyta a Széchényi Könyvtárra." Kölcsey kéziratait az író halála után Kölcsey Ádámné Szemere kérésere felküldötte Pestre Kende Lajossal, s ennek alapján készítették sajtó alá Szalay Lászlóval és Eötvös Józseffel az első gyűjteményes kiadást. Az ő nevük szerepel a köteteken, de valójában Kölcsey kedves tanítványa és patvaristája, Pap Endre végezte el a munkálatokat. Kölcsey levelezését Szuhányi Jozefm 1840. október 26-án Szemere Pálnak ajándékozta, s ma is a Szemere Tár köteteiben olvashatók. A Miskolczy családnál megmaradt ifjúkori jegyzetei és más családi-gazdasági iratai Szauder József közvetítésével a Petőfi Irodalmi Múzeumba kerültek 1961-ben Kölcsey Klára dédunokájától, Móricz Kálmánné László Magdától. IV. 19-20. Hartlehen Urnák tizenkét évre eladott munkáim' - Hartleben Konrád Adolf (1778-1863) könyvkiadó öt kötetre tervezte Kölcsey Ferenc munkáinak kiadását, de Kölcsey életében csak egyetlen kötet jelent meg (Versek, 1832) Szemere Pál szerkesztésében. A többi kötet sajtó alá rendezését Kölcsey vállalta, de országgyűlési elfoglaltsága miatt nem sikerült határidőre elkészíteni a köteteket. A cenzúrával is nagy küzdelmet kellett vívnia, s a kiadott első kötet sajtóhibái miatt a kiadó sem nagyon igyekezett. 1837. január 24-én Vörösmartynak ezt írta: „midőn Hartleben munkáim keletlensége miatt a velem kötött egyezésről lemondott, félretettem azokat." Halála után Kölcsey Adámné kötött szerződést Heckenast Gusztávval a kiadás folytatására, s a művet Pap Endre nagy gonddal készítette sajtó alá. A hatodik kötet 1848-ban jelent meg. IV. 23. Kölesei Kende Zsigmond - 1794-1865 közt élt, Szatmár megye vezető alispánja volt. A Kölcsey és Kende család egy őstől származván, a rokonság tudatát őrizték. Kölcsey igen