Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós: „Mint Hektor Trójának…” (Kézirattár, Budapest, 1982)

Kovács Sándor Iván: „MINT HEKTOR TRÓJÁNAK. .." - ZRÍNYI EPIGRAMMÁI - „Nem irom pennával, / Fekete téntával. .." - Zrínyi kézírása, alkalmi versei és a zágrábi „Syrena"-kódex

Négyesy László véleménye az epigrammák írásképéről. (Az 1914. évi kritikai kiadás jegyzeteinek kéziratos fogalmazványából. MTA Könyvtára, Kézirattár: Ms 716/b) gel nyomatta le a zágrábi kézirat szövegét; sokat változtatott az írásmódon, központozáson, ékezésen, itt-ott a szövegen is. . . A kiadás, amint van, nem pótolja a zágrábi kéziratot, s mivel Széchy egyéni változtatásai megjelölctlenek, a kiadás tudományos célra nem használható". Négyesy 1914-ben megjelent kitűnő kritikai kiadása a zágrábi kézirat abszolutizálása helyett a véglegesebb szövegállapotú - bár nem a költő nyelvjárását követő - bécsi kiadást vette ugyan alapul, de felismerte a zágrábi kézirat fontosságát is: ő kezdeményezte lefényképezését és kritikai tanulmányozását. A Syrenű-kódcxről Négyesy még a következőket állapította meg: „Az ívrét alakú zöld pergamenkötésű könyv két pár zöld kötőszalagjának már csak a nyomai vannak meg. A kötet felső széle nyirkosságtól szenvedett, a papiros megfakult és itt-ott korhataggá lett, de az írásban nem esett kár. . . írása szép, formája tetszetős. A versszakok mellett jobbról és balról egy-egy hosszú, az egész lapon végignyúló egyenes vonal választja cl a lapszéleket a szöveg mezejétől, mely ezzel jól kiemelkedik. A versszakok közt elég hely van, s oda van téve a strófák folyószáma. A strófák első sora néhány betűnyommal elébb kezdődik a többinél. A szöveg majdnem kivétel nélkül ugyanazon írás, nevezetcsen elejétől a Vadász és Echo című vers végéig. Az epigrammák írása más jellemű, kevésbé gondos; de az Attiláról és Budáról szóló epigrammáké még az első kézé; a többi epigrammák írása (két lap) nyilván más kéztől való. A néhány lapnyi hézag után következő