Kovács Sándor Iván: Zrínyi Miklós: „Mint Hektor Trójának…” (Kézirattár, Budapest, 1982)

Kovács Sándor Iván: „MINT HEKTOR TRÓJÁNAK. .." - ZRÍNYI EPIGRAMMÁI - „Nem irom pennával, / Fekete téntával. .." - Zrínyi kézírása, alkalmi versei és a zágrábi „Syrena"-kódex

járt le is fordította a közmondásra emlékeztető olasz szöveget: Tauasz szerelmeseknek, niar árosnak (értsd: árosnak, árusnak = kereskedőnek), osz (=ősz) vitéznek, tel szentnek. Ha ezt a próza-sort feldaraboljuk, az olasz versike pontos fordítása bontakozik ki belőle. Zrínyi csak a többes szám következetes megtartására nem ügyelt (árosoknak, vitézeknek, szenteknek lenne a helyes alak), és a mai fogalmaink szerinti pontosabb rímelést hanyagolta el a második sorban. A verses mondóka azonban épp így szép, inkább bájos, mint esetlen; kereskedő, katona és szent is elképzelhető egyedül a nyárban, őszben, télben, de a tavasz a szerelmeseknek nyílik. És a „szerelmeseknek - árosnak" rím sem hiba: a régiségben jól megfelelt a rím követelményeinek, ma pedig élénkíti a monotóniát. Az alkalmazott felsoroló szerkezet már a görög bukolikus költészetben megfigyelhető. A névtelenül ránk maradt Bojtárok daln okverseny é-hen olvassuk: Pusztító baj a fáknak a tél, az aszály a vizeknek, égi madárnak a tőr, vadnak a csalfa hurok. . . stb. (Kerényi Grácia fordítása ) Ezt a technikát - és nem a népköltészetet - követi Zrínyi is a Fantasia poeticá-ban : Fuss tülem verseid mert nekem éles tőr Dér virágnak, Kii búzának Horog halnak, Lép madárnak. . . stb. A Primauera alli amanti a bizonyíték rá, hogy a felsorolásnak ezt a módját Zrínyi az olasz költészetből tanulhatta. De valószínűleg ismerte Balassi olaszból fordított Szép magyar komédiá-yíx. is, amelyben szintén találkozhatott véle: „Az dühös farkas is nem nagyobb ellensége az juhoknak és barmoknak, s az kőeső sem nagyobb az éretlen gyümelcsnek, s az száraz dér sem az új palántáknak. . . " Elképzelhető, hogy a Primauera alli amanti négy olasz sora nem eredeti szerzemény, hanem hallott vagy olvasott szöveg. A könnyed, tiszta magyar fordítás azonban feltétlenül Zrínyi műve. A Marino-kötetbe (L'Adone, 1626) firkantott olasz versike és magyar fordítása (A zágrábi példány nyomán)