Tóth Eszter - Petrányi Ilona: Tóth Árpád: Az árnyból szőtt lélek (Kézirattár, Budapest, 1981)

Petrányi Ilona: TÓTH ÁRPÁD ELÉGIÁJA 1919 ŐSZÉN - Tájékozódás a válságban

Szabó Dezső eszmeihez való viszonyának alakulását szemlélteti az a befejezetlenül maradt és mindedéiig ismeretlen kritikája, amelye t Az elsodort falu-ról írt. A keit fólió terjedelmű, autográf tintairr'tsú, helyenként ceruzával javított, cím nélküli kézirat Szabó Lőrinc hagyatékából került elő, s jelenleg az MTA Kézirattára őrzi Ms 47 00/454. jelzet alatt. Hogy Tóth Árpád írni óhajtott a regényről, összefüggésben lehet a levelében említettekkel és a mű írójához fűződő jó kapcsolatával 1919 augusztusa előtt. S,zabó Dezső a regény keletkezés e idején még forradalmárnak, sőt szocialistának számított, bár szeiTiléletébcn már jelen voltak faji ideológiájának elemei. Monográfusa, Nagy Péter így jellemezte ezt a 'kettősséget: ,,A polgári forradalomnak, majd a proletárdiktatúrának kezdetben lelkes, sőt túlbuzgó híve; de előbb az egyikkel fordul szembe - mert nem találja clég

j radikálisnak, tehát balról támadja -, majd a másikkal - jobbról, mert nem az ő igénye szerinti »faji forradalmat« valósítja meg." Az elsodort falu - mely írója vallomása szerint már 1918 augusztusában elkészült - kiadási nehézségek miatt csak. 1919 májusában látott napvilágot. Megjelenésekor csekély figyelmet keltett, csak az ellenforradalmi korszakban talált igazi táptalajra a magyarság pusztulását fájlaló antiimperialis,

ta, de egyszersmind antiszemita, nacionalista hangja, szelleme. Mégis mind a polgári demokratikus, mind a prolctárforradalomnak volt:ak olyan válságos szakaszai, amelyekben előtérbe kerültek és támadások alapjául szolgáltak a megoldatlan kérdések, a mulasztások - így a sajátosan magyar történelmi-társadalmi problémák: a nemzeti lét, a nemzeti önállósa'g és a parasztság kérdései -, és ilyenkor Szabó Dezső műve iránt is fellobbanhatott az érdeklődés. Tóth Árpád minden bizonnyal a regény első megjelenésekor vállalkozott recenzeálására, de - mivel már korábban felkeltette érdeklődését a Szabó Dczső-i ideológia - nem lehetetlen, hogy valamivel előbb látta, ismerte a kéziratot. Tóth Árpádnak ez időben két lappal volt rendszeresebb kapcsolata, a Pesti Napló-val és a Nyugat-ta\. A Pesti Napló 1919 márciusáig jelent meg, majd a többi polgári lappal együtt betiltották. Ez lehetett az ok, amiért, ha ide szánta, nem készült cl a kritika. A Nyugat a Tanácsköztársaság időszakában július elsején jelent meg utoljára, de ide Fülcp Lajos jtiniusban már tanulmány terjedelmű megsemmisítő kritikát írt a könyvről, tükrözve a Nyugat