Tóth Eszter - Petrányi Ilona: Tóth Árpád: Az árnyból szőtt lélek (Kézirattár, Budapest, 1981)
Tóth Eszter: SVEDLÉRI VAKÁCIÓK
Mcgláthatom-c a piros lóca helyét is, ahol szüleim a pöszmétét keresgélték? Mutatja Málika a jókora, füves telket a doktor házával átellenben. Ott volt a dús kert, a teniszpályával s a lakóépülctkékkcl, a telep, ahonnét este zongoraszó hallatszott. A rádió előtti időkben azt hallgatta a kerítés 1 mellett a falu népe. A kerítés mellett most csöndben fülelünk a rég elcsendült zene után, az egyetlen, úgy-ahogy megmaradt házacska körül a rég eltűnt, víg társaságok forgatagát bámulva. Aztán e váltakozó sokaságból kiemeljük állandó vendéglátóikat: Schöntagékról mit tudunk az eltelt évtizedek óta? Sorsuk meglehetősen jellemző a korszakra - csupán a szülők haltak meg úgy, hogy sírhelyük ismeretes. Doktor bácsi a helybeli temetőben nyugszik. Az öregek még le-lctcsznek egy szál virágot a sírjára, megemlegetve, hogy körorvosként a környék szegényeit nemcsak ingyen kezelte, de saját zsebéből fizette a gyógyszerüket is. Lajos fia, a kassai orvos, fiatalon elesett az első világháborúban. Doktor néni negyven éve halt meg, Késmárkon. Ott, veje házában, süldő lány koromban még én is részesültem bűbájos egzecírozásában. Engem még a német szóra is sikerült rászoktatnia, zöldbabtisztítás vagy römizés közben, a Morgenpost című újságot felolvastatva magának, olykor meg arról mesélve, hogy milyen jó barátok voltak Apám s az ő legidősebb gyermeke, Alfréd. Alfréd. . . a jópofa Frédi, lányok kedvence, kit Árpád tizennégy éves húga is négyszer aláhúzottan szívből üdvözölt. Frédi, aki egyaránt szívcsen vett részt a diákos-bohémcs mókákban s a komoly eszmecserékben. . . Doktor néni késmárki szobájában álló fényképét én már túlságosan is komolynak láttam. Személyesen nem találkoztam vele, a Szovjetunióban élt feleségével, Révai József húgával. Gépészmérnök volt, s hogy a kommunista mozgalomban tevékenyen működött, arról szóbeli hírek után újabban Szántó Zoltán: Egy per - ötven év távlatából című könyvében is olvastam. 1927-ben a letartóztatott Szántó elé Schweinitzer rendőrfőtanácsos egy illegális levelet dobott. „Fényképmásolat volt - írja Szántó Zoltán -, amelynek szövege pontosan egyezett vegytintás levelem tartalmával, amelyben kértem a Külföldi Bizottságot, hogy a nyomdagépet dr. Vámos Miklós címérc küldjék Budapestre. A fényképmásolat azonban nem az én kézírásomat tüntette fel, hanem Schöntag Alfréd elvtársét, aki az előhívott vegytintás
