Tóth Eszter - Petrányi Ilona: Tóth Árpád: Az árnyból szőtt lélek (Kézirattár, Budapest, 1981)

Tóth Eszter: SVEDLÉRI VAKÁCIÓK

— Házasság. Töth kfgkú középiskola tanár, a raodtn magyar irodalom egyik ki rotgaald dlsia, a kiváló iíra! töltő és műfordító, akinek hatalmáé tehetsége Irént a kri lka éa az olvasóközönség már évek óta egyaránt óaiiote elismeréssel adótik, — a mai mpoo ftazaiságot kötött Uchtmann Anna ur löácynyal, IJcht&ann Márton debreczenl pos la fötistt poétikus lelkű és elragadó kedvességû, siép leányával A bázasságkötésnál a vőlegény résiáról át- Nagy Zoltán, ameoy asizooy részérő! ^wdel lm& volt a tanú Debreceni újsághír 1917 májusában Péter és Stendhal regényeit, Francis Jamnies és Albert Samain verseit először ott olvastuk." Ebből a korszakból származik Tóth Árpád 1913-ban megjelent első kötetének, a Hajnali szerenád-nak három vcrsajánlása is : az Esti szonett Kovács Józsefnek, a Séta az alkonyatban Schöntag Alfrédnak, a Derű? Schöntag Lajosnak. Pádi és Annuska szerelme pedig Debrecenben bontakozott ugyan teljesebbé, s néhány budapesti találkozás is mélyítette, legfclhőtlenebb környezete mindig a vakációk Svedlérjc maradt. Sőt, amint a rádiós magnószalag tanúsítja, mikor 1917-ben „Hatvány Lajos mecénási áldásával" összeházasodtak, násziitra is Svedlérrc mentek, ahol májustól decemberig éltek. Igen, Velencéül is a „cipszer" falucska jutott nekik, de ők ezt korántsem kevesellték. Házasokként persze már nem lakhattak a doktoréknál, ahol a különnemű fiatalság egymástól elválasztott lakrészekben hált. Egy amerikás parasztcsalád, Gajdos Fcrencék Malom utca 255. számú, ugyancsak primitív házában szálltak meg, amelyet a költő a következő évi nyaralásuk alkalmával így jellemzett egy mókás-rigmusos levélben: „Mi megint a Gajdoséknál lakunk, / A korzóra néz ki ablakunk, / Kint pár tehén, liba és tyúk dülöng, / (Különben a pesti korzó se különb.)"