Csaplár Ferenc: Kassák Lajos Bartók-verse (Kézirattár, Budapest, 1980)

Kassák és a Bartók-örökség 1945-1948-ban

Most, hogy elért hozzánk halálának híre, éreznünk kell - az alkotózsenivel együtt egy szabadgondolkodó embert, hazug eszmékkel félre nem vezethető, elnyűtt tradícióktól le nem béklyózott küzdőtársunkat is elveszítettük. Bartók, ha a legnemesebb elszántsággal, kötetlen igényességgel tevékenykedett is művészetében, nem vonult vissza az elefántcsonttoronyba. Itt élt közöttünk, látta és átérezte hétköznapi bajainkat, velünk tartott, ha felléptünk a politikai reakció, a gazdasági elnyomatás és a kultúra meggyalázói ellen, és visszatekintve tiszta múltjára, mindenképpen a szebb jövő építői közé számíthattuk volna. Bartók ahhoz a nagyszerű nemzedékhez tartozott, amely egyszerre több irányból és többféle formanyelvet kultiválva indult el megteremteni a modern magyar művészetet. Minden vonatkozásban méltó társa volt a költő Ady Endrének és a festő Kernstok Károlynak. Művészetükben différenciait emberségüket adták, s ez az emberség olyan vágyakkal, fantáziákkal és. indulati erőkkel volt telített, amiből egyformán kifejlődhetett a tiszta, nemes művészet és az etikus társadalmi tudat. Mindhárman hosszú epigon-korszak után léptek a porondra, és tárt kapukat nyitottak a következő nemzedékek előtt. Világviszonylatban Bartók jóval messzebb jutott Adynál és Kernstoknál. Ők itt emésztődtek el közöttünk, mintegy kínai fallal körülzártan, Bartók egyenesen a világliírnév felé szárnyalt, s tudjuk, mikor itt megcsömörlött a politikai gazságok és a szennyes kultúrdemagógia láttán - a tengeren túl új hazára talált. De ott sem feledkezett meg rólunk, szót emelt értünk, és felmutatta keserű földünkből sarjadt művészetét. ígérte, amint teheti, visszajön közénk sajnos, ez már nem következhet be. Nagyszentmiklóson született, s egy kórházi ágyon halt meg New Yorkban. Ha költő lennék, talán így fantáziálnám: - Akkor egy sirály repült át a fekete éjszakán. . . Meghalt, semmi kétség. Szeretetünk és nagyrabecsülésünk ne engedje elfelejteni alkotó zsenijét és puritán emberségét." Ez a jellemzés némileg eltér a Bartók Béla című versben olvashatótól. Az egész életművet, különösen Bartók utolsó alkotói korszakát illetően hitelesebb, pontosabb a korábbinál. A vers „csörömpöl" és „ugat" metaforájához hozzá lehet kapcsolni az anarchikusság, a formátlanság képzetét is. A nekrológot író Kassák Bartók zenéjében a szerkesztés tökéletességét, a klasszikus mértéktartást hangsúlyozza. 1947-1948-ban az Alkotás című folyóirat szerkesztőjeként és a Magyar