Csaplár Ferenc: Kassák Lajos Bartók-verse (Kézirattár, Budapest, 1980)

Kassák Bartók-képe az 1930-as években

az ellene indított támadások miatt már évek óta visszavonult a budapesti hang verseny élettől. Justus Bartók című írásának megjelentetésével Kassák azt érzékeltette, hogy a zeneszerző Bartókot 1933-ban is forradalmárnak, a szocialista mozgalom szövetségesének tartja. A szolidaritásvállalás jele volt az is, hogy 1935-ben háromrészes cikksorozatot hozott Bartók Népzenénk és a szomszéd népek népzenéje című munkájáról. 1936 márciusában pedig Fenyves Sándor tollrajzának és François Gachot (Georges Lamarque álnéven aláírt) Bartók és Stravinsky című írásának publikálásával emlékezett meg arról, hogy Bartókot a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választották. Gachot emlékezéseiből tudjuk, hogy a Bartók és Stravinsky című írás Kassák fölkérésére született meg, mégpedig annak a személyes beszélgetésnek az alapján, melyet Gachot és Fenyves Sándor Kassák folyóiratának munkatársaiként Bartókkal folytatott. Gachot a cikk kéziratát a Munkában való megjelentetés előtt eljuttatta Bartókhoz. Bartók a szövegen kisebb igazításokat végzett. Erről pár soros, francia nyelvű levélben tájékoztatta Gachot-t: Kedves Gachot úr, néhány kis változtatást eszközöltem, amelyeket szükségesnek tartottam. A „Sicule" (székely) név csak a Kelet-Erdélyben élő magyarokra vonatkozik (mint a picardok, gascogne-iak Franciaországban). Ami a bolgár dalokat illeti, nem tanulmányoztam őket a helyszínen, csak kiadványokban. „Paraszt zene" helyesebb, mint „népi zene". Ugyanezen az oldalon feltétlenül meg kell említeni Kodályt. Fogadja, Uram, legmélyebb tiszteletemet Bartók Béla A Munka-kör proletkultos jellegű napi kulturális tevékenységében Bartók zenéje nem kaphatott akkora szerepet, mint annak idején a Ma vállalkozásaiban. A Munka kultúrestjein néha elhangzott egy-egy Bartókzongoradarab Szalmás Piroska előadásában, és a Justus György által szervezett és irányított népdalkórus műsorán Bartók és Kodály gyűjtéséből származó népdalok is szerepeltek. Vas István A félbeszakadt nyomozás című önéletrajzi művéből tudjuk, hogy a Bartók és Kodály gyűjtötte népdalokkal való találkozás élménye