Tverdota György: József Attila. Költőnk és kora (Kézirattár, Budapest, 1980)

Tverdota György: »MINDENSÉG A SEMMISÉGBE ...« (Kísérlet a „Költőnk és Kora" elemzésére) - A kézirat

A kézirat A vers szövege a költő keze írásával jegyzetfüzetből kitépett lapokon maradt fenn; a lapok hátoldala üres. Noha a papír megsárgult, a második lap beszakadt és a grafitceruzás írás megkopott, a szavak és írásjelek pontosan felismerhetők. A kézirat tisztázat, a rajta látható nyomdai utasítások (grm, pt) tanúsága szerint a vers nyomdai példánya. A Petőfi Irodalmi Múzeum Kézirattárának leltári jegyzéke szerint a kéziratunk és az első strófa kezdő sorainak szövegvariánsa József Jolán hagyatékából került a József Attila-kéziratgyűjtcménybe, Szántó Judit 1949-ben megkezdett gyűjtése során, még az irodalmi múzeum megnyitása (1954) előtt. A fenti adatok azonban nem teszik áttekinthetővé a vers „révbe érkezésének" útját. Nem magyarázzák meg például, hogyan jutott a nyomdai példány József Jolánhoz. A Szép Szóban kinyomtatott versek egy része mindenesetre más úton, a költő barátai, szerkesztőségi munkatársai közvetítésével került mai helyére. A szövegbeli javításoknak csak kisebbik része származik a költő kezétől. A harmadik szakasz 3. sora („és a naprendszer a börtön") „és" kötőszavát ő húzta át, és helyettesítette a „meg" szócskával, átalakítva a sor szórendjét is. Feltehetőleg a költő javította a negyedik szakasz 2-3. sorában („a nagy Űrhöz szállna, fönn. / Mint léggömböt . . .") a „fönn" után a vesszőt pontra és a „mint" kötőszó m-jét M-re. Az első szakasz 3. sorában (,,K betűkkel...") a K aláhúzását nem minden kiadásban vették tekintetbe. A költő egyébként nagyon gyakran írt olyan K betűket, amelyekről nem lehet biztonsággal eldönteni, vajon kis- vagy nagybetűk-e. Az első szakasz 4. sorában („címe: »Költonk és Kora«") valószínű, de nem biztos, hogy a „Kora" K-ja nagybetű. A javítások nagy részét idegen kéz végezte cl. Ignotus Pál emlékezése szerint a költő az ő ajánlatára javított bele a szövegbe. Stoll Bélának, a készülő József Attila kritikai kiadás szöveggondozójának kutatásai bizonyítják, hogy Ignotus Pál nemcsak ajánlotta a javításokat, de - nyilván a költő jóváhagyásával - ő maga hajtotta végre őket. így például az eredeti cím (íme . . .) helyébe ő írta be a Költőnk és Kora" címet. Ha a második „k" a kéziratban kisbetű, akkor a nagybetűs címváltozat Ignotus Pál „hibájából" rögződött meg. (A kiadások többsége ebben a formában adja meg a címet, bár korántsem ritka a kisbetűs megoldás sem.) A szövegjavításokról és a vers ajánlásáról il