Kabdebó Lóránt: Szabó Lőrinc Hévízi versfüzete (Kézirattár, Budapest, 1980)

Kabdebó Lóránt: SZABÓ LŐRINC HÉVÍZI SZONETTJEI - A körülmények

kör meghallgatta A bahcsiszeráji szökőkút-at, itt, a házban." Tíz évvel később Tompa Kálmán így emlékezik a szokatlan eseményről, a nagy sikerről: ,,A rendház nagytermét zsúfolásig megtöltötték az apácák, akik messzi környékről sereglettek össze, hogy egy eleven, modern, nagy költőt közelről láthassanak és hallhassanak. Aki ezen kívül még eretnek is és híres férfiszépség. Lőrinc először Puskin nagyságát ismertette meg velük, majd elkezdte olvasni fordítását. Élvezet volt tanulmányozni a hallgatóságot, a kb. ötven-hatvan apácát, a legkülönbözőbb korúakat, tizenhéttől-hetvenig, ahogy Lőrinc egyre jobban belemelegedett a hosszú, érzelmes elbeszélő költeménybe. Egy apácarendház dísztermében, Szűzmáriás képek alatt Lőrinc a nagy busa művészfejével papírlapok fölé hajolva, hosszú ujjai magyarázó mozdulataival kísérte a felolvasást, és nyomatékos hangsúlyokkal idézte fel a bahcsiszeráji hárem életét. Színesen, melegen, minél inkább úgy, hogy a hallgatóság, a csupa apáca képzeletét elragadják a szenvedő, a bosszúálló, a szerelmes háremhölgyek érzései. Szinte láttam, hogy élték bele magukat a szereplőié sorsába. A fiatalabbak lélegzet-visszafojtva hallgatták, többen átszellemülten, sőt áhítattal, az egész fiatalok alig viszszatartva, hogy egymás közt ne kuncogjanak; az öregebbek pedig rendkívül fegyelmezett komolysággal. A végén, amikor a fiatalabbak, kivárva, hogy milyen példával járnak elöl az idősebbek, majdnem önfeledt nagy tapssal ünnepelték Lőrincet - az előbb említett tanárnő [Chrysostoma nővér] egy kis speech-csel is méltatta és köszönte Lőrincnek ezt a szép, értékes élményt, és mindjárt ünnepélyesen felkérte, hogy Lőrinc jövőre is látogasson el hozzájuk, teljesen vendégként, s ajándékozza meg őket hasonló irodalmi estével is." Ilyen nagy részvételű felolvasásra a Tompa Kálmán emlékezésében is szereplő apáca, Chrysostoma nővér ekkorról nem emlékezik. A Puskin-művet szerinte zártabb körben mutatta be a költő, utána irodalmi kérdésekről (pl. Dosztojevszkijről) beszélgettek. Nagyobb felolvasásra csak a költő májusi ott-tartózkodásakor került sor; akkor az Andromache néhány részlete hangzott cl; bevezetőként ő - az apácatanárnő - a dráma történetének előzményeit, a trójai háború eseményeit ismertette. Ezen a felolvasáson vett részt az államosított üdülők igazgatója, Szekeres Ferenc is, feleségével. A költő velük is összebarátkozott, őket emlegeti leveleiben kommunista ismerőseiként. Ha az emlékezések részletek dolgában ellentmondóak is, egyben megegyeznek,és ez a lényeges: a költő sok izgalom,fárasztó munka