Nagy Péter: Móricz Zsigmond: O mors, bonum est judicium tuum (Kézirattár, Budapest, 1979)

MÓRICZ ZSIGMOND OLASZORSZÁGBAN 1925, 1926 - Móricz Zsigmond / Csömör

- Mit kell megnézni még ? - A börtönöket. - Miért? - Nyugodtan: ott nincs kép. - Nincs? akkor gyerünk. A nap besütött a palota erkélyén, kiállottunk. -Jaj, mennyivel szebb a természet minden festészetnél. . . Soká néztük a napsütést, az eget, a tengert. Az erkély őrületes gonddal megfaragott kőpárkányán apró fehér foltok, repülő szépségek, Isten és Szent Ferenc kedvenceinek emlékei. - Galambok ! Boldogan és nevetve néztem az odahullott piszkot: - Nézze csak, nézze! milyen szép!.. . s ilyen otthon is van. . . Megkönnyebbültünk és megtisztultunk. Istenem. Ne vegye bűnül Apolló, se a kilenc múzsa, de emberek vagyunk s magyarok. Ilyen otthon is van. Gyerünk haza. Otthon aztán viszont emlékezni fogunk a csodák csodáira, az emberi agy feledhetetlen istenüléscirc. . .