Nagy Péter: Móricz Zsigmond: O mors, bonum est judicium tuum (Kézirattár, Budapest, 1979)

MÓRICZ ZSIGMOND OLASZORSZÁGBAN 1925, 1926

íróknak - emlékezik Móricz Virág az Apám regényé-ben -, s rábeszélte őket, keressenek kapcsolatot vendéglátó országuk kiadóival az ő könyvei számára. Remek válaszok is jöttek, mindenütt meg fogja keresni, amibe a látogatás kerül." A házaspár július közepén indult el Budapestről, Triesztből hajón utaztak Szicíliába, majd onnan vonaton észak felé, és július 29-én érkeztek Rómába. Itt rossz hír várta őket: a remélt spanyol­országi szerződés nem jött létre, így nem volt módjuk rá, hogy átkel­jenek az Ibériai-félszigetre. A lerövidült út augusztus 20-a után ért véget. Olaszországból az író másod-harmadnaponként küldött egy-egy útiraj­zot Mikesnek. Az itáliai kalandozást lezáró, a hazatérők örömeit-kétsé­geit kifejező tárca, a Csömör helyett Móricz sorozata befejezéseként ünne­pélyesebbet, „konstruktívabbat" írt. A kötetünkben először megjelenő írás keletkezésének gyanítható körülményeiről bevezető tanulmányában Nagy Péter részletesen szólt. (A kézirat a Petőfi Irodalmi Múzeum tu­lajdona.) Kötetünk utolsó darabja, Móricz önéletrajzi vázlata mintegy összefog­lalja azokat az eseményeket is, amelyekről az előtte sorakozó írások ta­núskodnak. Az író három mondatba tömöríti, hogy mit jelentett szá­mára első felesége, és jelzi, mit vár új házasságától, a következő évektől. A Curriculum vitae 1926 végén, 1927-ben keletkezhetett, lejegyzésének indítéka homályos: valószínűleg a nyilvánosság számára készült, talán valamelyik lap kérésére, megjelenéséről azonban nincs adatunk. (A kéz­irat Móricz Lili tulajdona.) A hasonmásban mellékelt tárcát a Kézirattár sorozat eddigi gyakorla­tát követve betűhíven, a többi Móricz-szövegct mai helyesírással adjuk közre, megőrizve olykor a korra vagy Móriczra jellemző írásmódot.

Next

/
Thumbnails
Contents