Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Bánk bán (Kézirattár, Budapest, 1979)

A FELHASZNÁLT IRODALOM

A felhasznált irodalom Az okleveles adatokat Szentpétery Imre munkájából vettük: Az Arpádházi királyok okleveleinek kritikai jegyzéke, I. kötet, Bp. 1923. - A Bánk-monda itt összefoglalt történeti útjának, külföldi feldolgozásainak jelentős és tekintélyes filológiai szakirodalma van, ezeket tételesen felsorolva megtalálhatjuk Kókay György könyvészeti munkájában: A magyar irodalomtörténet bibliográfiája 1772-1849, (Bp. 1975.), az 520-522. oldalon. A tárgytörténet megírásához elsősorban Heinrich Gusztáv, Csiky Gergely, Turóczi-Trostlcr József, Gombocz Zoltán, Badics Ferenc és Katona Lajos adatközléseit, tanulmányait forgattuk haszonnal. - Bonfiniről újabban Kulcsár Péter írt könyvet: Bonfini Magyar történetének forrásai és keletkezése, Bp. 1973. - Valkai Andrásról György Lajos ugyanezen cím alatt, Kolozsvárott 1947-ben kiadott monográfiájában olvashatunk. - Geleji Katona István adatát a XVII. századi Bánk-drámáról Tarnóc Márton idézi: Erdély művelődése Bethlen Gábor és a két Rákóczi György korában (Bp. 1978. 191. o.) Lakfalvy Ede Schillerhez írott levelét magyarul a Művelt Nép című folyóirat 1955. évi 19. száma közölte. - Kisfaludy Sándor Bánk-drámájáról Kókay György említett bibliográfiája tartalmaz könyvészeti adatokat, az 570. oldalon. - Ugyancsak Kókay György segítségével tekinthetjük át a csaknem könyvtárnyi Katona József-irodalmat (i. m. 507-523., a Bánk bán-ról és színháztörténetéről uo. 515-519. o.). A bibliográfia lezárása (1970) óta megjelent művek közül említendőnek tartjuk Sőtér István elemzését Az ember és műve című kötetben, (Bp. 1971. 180-211. o.), Orosz László Katona József-kismonográfiáját a Nagy Magyar írók sorozatban (Bp. 1974.), Rohonyi Zoltán könyvének egyes fejezeteit [A magyar romantika kezdetei, Bukarest 1975. 74-136. és 182-192. o.), valamintPándi Pál tanulmányát: Az ötödik jelvonás, Kortárs 1975/6-8. - Petőfi verseit,