Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Bánk bán (Kézirattár, Budapest, 1979)

KERÉNYI FERENC: PETŐFI BÁNK BÁN-JA - Nemzeti múlt - forradalmi jelen

Nemzeti múlt - forradalmi jelen Petőfi verstérképen T848 tavaszán túlsúlyban vannak a „lírai eszközökkel direkt agitációt folytató művek" (Pándi Pál). Petőfinél azonban ez nem jelent műfaji és költői szegényedést. A republikánus, németellenes versek egyik csoportja szinte naprakész válaszokat ad az egymásra torlódó eseményekre: ide tartozik A királyokhoz is. A Mit nem beszél az a német. . . a király követelésére felel, hogy Magyarország vállaljon részt - kétszázmillió forint erejéig - a birodalom államadósságaiból, a Feketepiros dal költői jajkiáltás a szerb felkelés első napjaiból, a Két ország ölelkezése a megvalósult erdélyi uniót ünnepli, s a példákat még szaporíthatnánk. . . Noha a Lehel vezér töredékben maradt, a versben elinduló törekvéseknek volt folytatása. Bizonyosra vehető, a baloldal április-májusi elszigetelődése okozta, hogy Petőfi verstermésében ismét megszaporodtak a történelmi példázatok: segítségükkel a költő épen megőrizhette, sőt hirdethette célkitűzéseit (a köztársaság és ezzel a nemzeti függetlenség kivívását, a forradalom megvédését) - anélkül, hogy nyíltan szembeszállt volna a közvéleménnyel. A példázat-versekben a korábbi epikus tervek „felaprózódtak": kisebb terjedelmű művek születtek, amelyek között akad ódai szárnyalású emlékezés (Rákóczi, 1848. április 21.), humoros királyellenes jellcmkép (Dobzse László, 1848. június), s egy sor olyan vers, melyeknek közös vonása, hogy a költő tudatosan épít a cselekmény ismert voltára. A Bánk bán, a Hunyadi László-témát megismétlő A király esküje (1848. május), a Kun László krónikája (1848. július) strófáiban nem a mcseszövés fordulatossága, hanem, a mozzanatok újszerű értelmezése fejezte ki a költő időszerű politikai mondanivalóját: rcpublikanizmusát, királygyűlöletét, cselekvésvágyát. E versek sorát az 1848 decemberéből való, Debrecenben írt Kout és társai zárja le.