Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Bánk bán (Kézirattár, Budapest, 1979)

KERÉNYI FERENC: PETŐFI BÁNK BÁN-JA - Útban a Petőfi-vershez: a forradalom előtt

Útban a Petőfi-vershez: a forradalom előtt Petőfi útja a Bánk bán témájához nem csupán azzal szemléltethető, hogy megvásárolta és könyvtárában őrizte a drámának Nagy Ignác Szín unitár című sorozatában megjelent kiadását (valamint Kuthy és Vahot említett Zách-tragédiáját, amelyek ugyanebben a sorozatban jelentek meg), de tán statisztált is a drámában. A költő és a híressé vált tárgy találkozásának másik szála, amelyet követnünk kell, Petőfi műveiben lelhető meg, azokban az epikai törekvésekben, melyek a János vitéz nagy, átütő, költői forradalmat támasztó sikere után (1844) is folyamatosan éltek Petőfi terveiben, poétái szándékaiban. Az epikus költészetet a kor is igényelte. A Kisfaludy Társaság 1846-ra pályázatot írt ki ,,költői beszély"-rc, amelynek hőse a népmondában élő alak. Petőfi nem pályázott, ám ennek a pályázatnak köszönheti irodalmunk Arany János Toldi-ját és Tompa Mihály Szuhay Mátyás-ít, valamint a népiesség három vezéregyéniségét összekötő eszmei és személyes kapcsolatok kiteljesedését, főképp Petőfi és Arany barátságát. Kettejük levelezésének Petőfi verses-epikai terveire pontos, kimutatható hatása volt. Arany már a köszöntést, az irodalomba befogadást megköszönő, verssel bélelt levelében (Szalonta, 1847. február 11.) megpendítette a témát: „Mit szólna Ön hozzá, ha valaki tisztán népi szellemben és nyelven írt (komoly) eposra vetné fejét?" Petőfinek a kérdés elevenjére tapintott, postafordultával küldött válaszában már történelmi témákat is felvetett: „Nekem illy epos már régi eszmém, hőseim Trencséni Csák Máté és Rákóczy. Az a szerencsétlenségem, hogy egyiket is másikat is agyonütné a censura. . ." (' ^.s%f 1847. február 23.) Márpedig a házassági terTÜLOLDALON: PETŐFI SÁNDOR EGYETLEN HITELES ARCKÉPE (DAGERROTÍPIA 1846-47-BŐL).