Kerényi Ferenc: Petőfi Sándor: Bánk bán (Kézirattár, Budapest, 1979)

KERÉNYI FERENC: PETŐFI BÁNK BÁN-JA - Az oklevelek adataitól az európai vándoranekdotáig

És mi történt ezenközben Magyarországon? Bonfini még Európa egyik leghatalmasabb királyi mecénásának pártfogását élvezhette, olyan udvarban, melynek reneszánsz pompája, humanista műveltsége, könyvtára a leghíresebbek közé tartozott a maga korában. Magyar tolmácsolója, Hcltai Gáspár 1575-ben egy sok sebből vérző, három részre szakadt ország közönségérc számíthatott csupán, de azért - a könyvnyomtatás meg az irodalmi műveltség terjedése révén - annyi olvasóra, amennyiről a legműveltebbek szűk körének író Bonfini nem is álmodott. Hcltai kolozsvári nyomdája egy évvel a Bonfini-magyarítás előtt, 1574-ben, a Cancionale című gyűjteményben, több más verses művel együtt, egy másik Bánk bán-feldolgozást is a közönség elé bocsátott: Valkai Andrásét, akinek históriás éneke ugyanebben az évben, Debrecenben önállóan is megjelent. A Báthoriakkal rokoni kapcsolatban álló Valkai (1540-15 87), a fejedelmi ítélőszék bírája megdöccenő, mindig rímre kifutó sorokban a legkülönbözőbb témákat verselte meg: históriáinak tanulságával, ha a téma engedte, a függetlenné vált Erdély politikai létét akarta igazolni, ugyanakkor azonban nem feledkezett meg arról sem, hogy olvasói erkölcsi jobbítását és szórakoztatását szolgálja. Megénekelte például a longobárd Alboinus és a gepida királylány, Rosamunda történetét; de sem ezzel, sem a János pap országáról szóló legendával nem tudta felülmúlni a Bánk históriáját elbeszélő ének sikerét. Ennek huszonhét év alatt hat kiadása hagyta el a sajtót - bátran nevezhetjük tehát a nyomtatott magyar könyv egyik első nagy közönségsikerének. Az 1567-ben, Kalotaszegen írt krónika alapja Bonfini szövege, de a figurák cgysíkúbbak, mint Bonfininál voltak. A „német Gertrúd", az idegen asszony minden korábbi feldolgozásnál inkább bűnrészes öccse vétkében. Alakja itt jelképez először - jó emberöltővel a középkori magyar állam bukása után - fenyegető, idegen, nagyhatalmi törekvéseket. Hogy Valkai „megfeledkezett" a hűbéres Merán történelmi jelentéktclcnségéről, az könynyen érthető : szemében az erdélyi fejedelemség éppen hogy biztosított létét (katonai, politikai és vallási szempontból egy-