Barta András: Krúdy Gyula: Szent Terézia utcái (Kézirattár, Budapest, 1978)

[V] MIT OLVAS A RÉGI DEMOKRATA?

kisgyereknek: - még sc foglalták cl még teljesen ezt a várost. A külső Andrássy-úti libakereskedő, ahol hajdanában Budapest minden valamirevaló libapccscnyc-kcdvclője kuncsaft volt, még mindig szívesebben szolgálja ki Lánczy Leóékat, mint például a nagyhajú Rácz doktort, pedig az se volt utolsó vevő. Nem, a gurmandéria nem való a demokratáknak. A húsvágók a finomabb falatokat ezután is a Nagy János utcába küldik, akármilyen lelkesen tapsolnak Vázsonyi Vilmos beszédeinek. És odakünn a bajza-utca felé talán megváltoztak a házmesterek, fűszeresek, lakók? A házmester ha titkon Vázsonyira is adta voksát, bizony csak kezet csókol a lakóknak; a fűszerekről, csemegékről a nagy belvárosi cég gondoskodik, telefon-rendelésre szállítja a vacsorát és cszeágában sincs elsején a számlával alkalmatlankodni. A Kis János-utcai szalonokban még mindig bizonyos mellékzöngévcl ejtik ki ezt a szót, hogy: demokrata. - Igen, mint hajdanában azt mondják a félvállról vett embernek, hogy: Szervusz, Psczina! - olyanformán mondja most az úrnő megunt udvarlójának, eldobott ismerősének a polgár: „Demokrata." Demokrata lehet a péklcgény, aki reggel a friss süteményt hozza, demokrata lehet a ezupringer, (de nem meri,) demokrata lehet a városligeti kikiáltó, sőt demokrata lehet az az eltévelyedett fiatal ügyvéd is, ama Vázsonyi, aki jobb sorsra lett volna hivatott a nagy eszénél és tehetségénél fogva. (Még ma sem érthető, hogyan adhatta hozzá egy szálkai Schwartz a leányát.) De már errefelé, ahol némi úrias csendesség észlelhető az Andrássy úton: igazán nem lehetett kívánni se Fcjérváry Géza bárótól, a Mária Terézia-rend nagymesterétől, de még Schiífcr Miksától, a nagyvállalkozótól sem, hogy beálljon demokratának. Hát győzött Szt. Terézia városnegyedben a demokratikus eszme, de továbbra is olyan szegény maradt, mint akárcsak abban az időben, amikor a pártkassza céljaira hatosos kalabriász-diffcrenciákat ajánlottak fel a lelkes tagok. Az Új Század című demokrata újság átadta a helyét A Polgár-nőik, hadd mutassa meg ő, hogy mit tud kikalapálni a kerület derék kispolgáraiból. Lelkes, fiatal zsurnaliszták ültek össze és hajnalig tanakodtak, hogy mit kell az Aradi utcai fűszeresnek írni, hogy az ne csak éljenezze Vázsonyit, hanem a párt lapjára elő is fizessen. A kiküldött hirdetési ügynökök verejtékező homlokkal tértek vissza, mert a nagykereskedők azt válaszolták, hogy nem hirdetnek demokrata újságban, mert a demokraták úgysem tartoznak vevőközönségükhöz. A kávéházban Vázsonyi talán még szatirikusabb, mint valaha. Mcg-