Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A levél keletkezéstörténete, jelentősége

működés, majd egyesülés mellett nyilatkoznak. Amikor azonban cz két hét múlva sem történik meg, szeptember 19-én a Függetlenség a Nép Zászlója Kossuth s a 48-as párt című szerkesztőségi cikkében (valószínűleg maga Helfy a szerző) tér vissza a Kossuth-Csanády levélváltásra. Ok nem ismerik Kossuth levelét - írja a cikk -, dc tudják: Kossuth elítéli a töredék magatartását, s tiltakozik az ellen, hogy a 48-as pártiak úgy tegyenek s azt híreszteljék, mintha Kossuth útját és utasításait követnék politikai tevékenységükben. Ismételten kérik: mivel a két párt az alapelvekben megegyezik, mellőzzék végre a személyes ellentéteket, s Kossuth szándékának megfelelően egyesüljenek a közös ellenség, a jobboldal, a kormánypárt ellen. A cikkre válaszul szeptember 21-én megszólal Csanády is. (Nyilt levél Szederkényi Nándorhoz. Magyar Újság, 1874. szeptember 24.) Tiltakozik a hetilap „egyoldalú és célzatosan túlzott" hivatkozási eljárása ellen, mely árt pártja ügyének is. Elismeri, hogy magánlevelet írt Kossuthnak, s válaszában Kossuth a függetlenségi pártnév és program elfogadását ajánlja neki, legalább a jövő országgyűlésre. Csanády - a számára kínos politikai helyzetben - taktikusan füllent: valótlannak állítja, hogy Kossuth elítéli a 48-as Párt magatartását, hisz a két párt programja lényegileg szerinte is azonos. Sőt, ha idézhetné Kossuth egyik-másik megállapítását, inkább a Függetlenségi Párt járna rosszul. Változatlanul készek egyesülni a függetlenségiekkel, de csak a 48-as elnevezés és az eredeti pártprogramjuk alapján. A Csanády Sándorhoz írott augusztus i-i levél - ez már az eddigiekből is érzékelhető - Kossuth fontos politikai levelei közé tartozik. Nem magánlevél, hanem egy párthoz szóló, közérdekű megnyilatkozás. A Függetlenségi Párthoz írott nevezetes augusztus 25-i levél párdarabja: a kettő együtt alkot teljes egészet és tükrözi Kossuth politikai állásfoglalását, 1874 nyarán, a baloldali törekvések sorsát egy emberöltőre megpecsételő fúzió előestéjén. Kossuth a függetlenség híveit kívánja egy táborba szólítani, sikertelenül: még tíz évig külön tevékenykedik a két baloldali párt, s csak 1884-ben egyesülnek majd, Irányi vezetésével, Függetlenségi és 48-as Párt néven. A levél jelentékeny adalék a Függetlenségi Párt megalakulásának féléves történetéhez is. íme, Kossuth maga mondja el, hogy mennyire fontos, kezdeményező szerepe volt a párt