Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A levél keletkezéstörténete, jelentősége

KOSSUTH HITET TESZ À FÜGGETLENSÉGI PÁRT PROGRAMJA MELLETT. LEVELÉT A PÁRT NAPILAPJA KÖZLI. {1874. SZEPTEMBER 4.) „a kiegyezéses szisztémának", amelyben ,,a közös ügyek", ,,a birodalmi egység magasabb tekintete" szabja meg minden kezdeményezés, reformvágy tartalmát, határait. Kéri az ellenzék pártjait, pártárnyalatait: a balközépet és személyesen Tiszát - akiről, immár utoljára és taktikai okokból, némi becsülésscl szól, és akit óv a koalíciós, fúziós elképzelésektől -, de a 48-asokat és a függetlenségieket is, hogy tegyék félre kisebb-nagyobb nézeteltéréseiket, ne építsenek ezekből elkülönítő falakat egymás közé, s tömörüljenek a közös természetes zászló, a függetlenség zászlaja alá: „In hoc signo vinccs." Az ellenzék, ha egységesül, nem lesz gyenge, hisz tekintélyes tömegbázisra épül; „Tehát munkára. Feszítsük a vitorlákat és — lobogjon a zászló! Ússzék a hajó!" Az augusztus 25-i levél azért különleges jelentőségű, mert Kossuth - 1849 óta először - nyilvánosan elkötelezi magát egy hazai politikai párt mellett. Üzenete egy-két nap alatt bejárja a hazai sajtót: igen nagy visszhangot kelt és megosztja a magyar közvéleményt. A Függetlenségi Párt lapja, az Egyetértés közli elsőként, szeptember 4-én; a párt hetilapjában, a Függetlenség a Nép Zászló]'cí-ban másnap jelenik meg. A párt táborában nagy az öröm: Kossuth szolidáris törekvéseikkel és támogatni fogja országos szervezkedésüket, választási harcukat. A vidéki szervezetek