Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A levél keletkezéstörténete, jelentősége

A levél keletkezéstörténete, jelentősége Az 1874. májusi pártalakulás után, június végén és július folyamán az új Függetlenségi Párt és a 48-as Párt erejét egyaránt lekötik a jobboldallal és a balközéppel vívott harcok, mindenekelőtt a választójogi törvényjavaslat körüli éles parlamenti vita. E vita és eredménye az 1875-ös fúzió előjátéka: mindennél nyilvánvalóbban jelzi a Deák-párt és a balközép egyezkedési készségét. Bittó István kormánya 1874. július i-én terjeszti elő a képviselőházban a törvényjavaslatot, amelynek célja hivatalosan csupán az 1848-i V. tc. és az erdélyi II. tc. újrafogalmazása, „világosabbá tétele", „pontosítása", „kiegészítése". ízelítő a „pontosításokból", „módosításokból" : a törvényjavaslat megszigorítja a vagyoni és adócenzust, s ezzel a kispolgárság, a kézművesek, az értelmiségiek népes szegényebb rétegeit kizárja a választói jog gyakorlásából; az állástalan vagy magánalkalmazásban levő értelmiségiek, valamint az adóhátralékosok ezután nem választhatnak; a vizsgálati fogságban levőket törölni kell a névjegyzékekből ; a nyílt szavazási módot kötelezővé tevő cikkely további lehetőségeket teremt a választási visszaélésekre; a választókerületek kijelölésében érvényesülő geográfiai elv alapján az egyik kerületből néhány száz, a másikból több ezer választó küldhet cg'y-egy képviselőt, s ez lehetővé teszi, hogy a kormány közigazgatási eszközökkel jelentősen befolyásolja a választás eredményét. A törvényjavaslat 1848-hoz képest visszalépés; eredményeképpen 12%kal csökkent a választók száma: 1874 előtt az összlakosság 6,7%-a rendelkezett választójoggal, az új törvény elfogadása után csak 5,9%-a. A Deákpárt céljai a törvényjavaslattal világosak: saját zilált rendszerének megszilárdítása, a Függetlenségi Párt erősödésének megakadályozása, a győzelem biztosítása az 1875. évi választáson. A két valóban baloldali párt együtt harcol a törvényjavaslat ellen. Indítványukat Mocsáry Lajos terjeszti elő : vonja vissza a kormány reakciós törvényjavaslatát, s nyújtson be új tervezetet a képviselőháznak; az új választójogi törvényterv az általános titkos választójog és a községenkénti szavazás elvén alapuljon. E beadvány mellett Mocsáry, Irányi, Simonyi, Helfy mond ragyogó demokratikus és nemzeti szellemtől átha68