Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A Függetlenségi Párt megalakulása

nek: erre mutat, hogy Irányit is csatlakozásra próbálja bírni, Helfyhez írott leveleiben pedig részletes pártszervezési tanácsokat ad: jól készítsék elő a tagtoborzást, sok pesti és vidéki ellenzékit hívjanak össze, és jól megválasztott időben és helyen „constituálják függetlenségi párttá őket" ; dolgozzák ki a párt végleges és részletes programját; szerezzenek súlyt, befolyást a pártnak oly módon, hogy „éljenek cselekvő politikai s társadalmi életet"; a párt különösen a megyei, városi közéletben tevékenykedjen, de karolja fel a néptömegek kívánságait is, „különösen anyagi kérdésekben". Kossuth ismételt fellépése és az Egyesült Közjogi Ellenzéken belül - főként Madarászék részéről - tapasztalható türelmetlenség hatására Simonyiék cselekvésre határozzák cl magukat. A Központi Ellenzéki Kör nevében az Egyetértés április 24-i számában megjelentetik az országos ellenzék tagjaihoz intézett felhívást, amely közli: a kör május 17-re országos népgyűlést hív össze Pestre; a gyűlés feladata az egységes ellenzéki párt megalakítása, a párt teendőinek meghatározása és döntés az elnevezés kérdésében. Belpolitikai reformjavaslataik: általános választójog, teljes lelkiismereti szabadság ; a törvényhatóságok népképviseleti alapra helyezése; a még meglevő hűbéri maradványok felszámolása; önálló jegybank, CSANÁDY SÁNDOR ÉS IRÁNYI DÁNIEL 1874 TAVASZÁN: ÚGY RAGASZKODNAK 48-AS ELVEIKHEZ, HOGY KÖZBEN ELUTASÍTJÁK A FÜGGETLENSÉGI PROGRAMOT - ÉS EZZEL ÖNMAGUKKAL HASONLANAK MEG. (Borsszem Jankó, 1874. ÁPRILIS 5.)