Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A Függetlenségi Párt megalakulása

jon a polgári közigazgatáson kívül a hadügy, pénzügy, nemzetközi viszonyok és közgazdászat minden ügyeiben." A pártalakulat ideiglenes neve Egyesült Közjogi Ellenzék lesz, a végleges elnevezés eldöntésére a késő tavasszal összehívandó országos pártértekezlet és népgyűlés hiva­tott. (A „függetlenségi" elnevezést Mocsáryék még mindig opponálják: egyesek számára cz 1849. április 14-ét jelenti, mások a még megnyerhető balközépiek elriasztásától félnek.) Megegyeznek, hogy Egyetértés címmel új pártlapot indítanak, s hogy vidéken függetlenségi köröket kell szervez­ni. Reménykednek abban, hogy indulásként kb. harminc képviselő aláírja a megállapodást. A pártalakulási csatározások márciusban változatlan lendülettel folynak. A 48-as Pártban Irányiék egyre inkább kisebbségbe szorulnak, a 48-as Kör értekezlete már március 4-én elfogadja a február 26-i megállapodást. Március 21-22-én a párttöbbség kimondja a 48-as Párt megszűnését, az Egyesült Közjogi Ellenzék megalakulását, az Egyetértés megindítását; a Magyar Ujság-ot nem tekintik többé pártközlönynek. Irányi és öt párthíve bejelenti, hogy megmaradnak 48-as Pártként, és lapjukat is változatlanul kiadják. Az egész baloldalt tömörítő Központi Ellenzéki Kör - Simonyi elnökletével - március 12-én szintén az egyesülés mellett dönt, és a párt programját a május közepére összehívandó országos érte­kezlet és népgyűlés elé kívánja terjeszteni. Március 15-én nagy banketten demonstrálják az ellenzék egységét. Március 27-én az új párt elfogadja, és másnap a Baloldal-ban közzéteszi a Magyarország polgáraihoz című hosz­szadalmas és kompromisszumos kiáltványt; a program kifejti: az ország önállósága és függetlensége életkérdés, minden egyéb kül- és belpolitikai probléma fölött áll ; minden ellenzéki erő a dualista rend megváltoztatására, az önállóság megszerzésére tömörítendő. Az ország önállósága azonban nem ellenkezik az uralkodóház érdekeivel ; a függetlenséget békés úton, al­kotmányos eszközökkel kell kivívni. Kétes kalandok helyett átgondolt szabadelvű reformpolitikát követ a párt; a nemzetiségeknek széles körű jogok adandók, de az ország politikai és területi egységének sérelme nél­kül. -Az új párt március 30-án huszonnyolc főből áll, ezek közül huszon­egy volt 48-as, hét volt elvhű balközépi. 1874. április i-én megindul az Egyetértés című pártlap, felelős szer-

Next

/
Thumbnails
Contents