Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A Függetlenségi Párt megalakulása

szövetkezett nagytőkés erők kerültek hatalomra - az elszegényedő és 1848-49-es vezető szerepükre nosztalgiával gondoló balközépi köznemesi rétegek kevésbé részesültek az új hatalmi berendezkedés és konjunktúra kínálta lehetőségekből. A kiegyezés után c rétegek természetszerűleg azt a feladatot tűzik pártjuk elé, hogy az ő számukra szerezze meg a politikai hatalmat, illetve ennek érdemi részét, hogy a hatalom birtokában aztán végre megerősíthessék gazdasági helyzetüket is. E feladat megvalósításánakjegyében adja ki a balközép az 1867. június 25-i, majd az 1868. április i-i programját (ez utóbbi az ún. bihari pontok), amelyekben több évre érvényesen megfogalmazza önnön politikai harcának alapelveit, meghatározza a követendő stratégiát és taktikát. E programok szerint a balközép párt tudja: fel kellett számolni az abszolutizmust, ki kellett egyezni Ausztriával, törvényes uralkodót és kormányt kellett adni az országnak. Ezért kezdettől támogatta a kiegyezés létrejöttét, elfogadta az 1867-es alaptörvényt. De a párt - az ország függetlensége és alkotmányos szabadsága szempontjából - elégedetlen a kiegyezés közjogi tartalmával: nem fogadja el a közös delegációk és minisztériumok kialakult intézményét, s a magyar hadsereg, pénz- és kereskedelemügy, valamint a külügy önállóságát kívánja. Az alkotmányos élet gyakorlata hamarosan bizonyítani fogja, hogy a közös ügyi törvények valóban veszélyesek a nemzet önállóságára. A párt stratégiája éppen az, hogy minden törvényes eszközzel kibontakoztassa c folyamatot, és többséget szerezzen a kiegyczéscllcnes erőknek; parlamenti választáson győzze le a Deák-pártot, saját közjogi koncepcióját fogadtassa el az uralkodóval, majd az immár módosított közjogi alapon kezdje meg az ország kormányzását. Addig azonban, amíg a balközép nem jut többségre az országban - határolják el magukat a 48-as Párttól -, nincs joga a kiegyezés erőszakos megváltoztatására törekedni. Kisebbségi helyzetében a párt lojális parlamenti ellenzékként kíván működni: őrködik, hogy a törvényhozás az ország érdekeinek megfelelő, liberális szellemű törvényeket hozzon, s a kormány e törvények szerint munkálkodjon; a belpolitika gyakorlatában a szabadság és a rend közös elve legyen irányadó; ellenzik a hatalmi önkényt, de a fejetlenséget, a forradalmi izgatást is. 1872-73 vízválasztó a balközép párt történetében. 1872 nyarán, a kép-