Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - A Függetlenségi Párt megalakulása

visszaesik, a pénzpiac összeomlik. A válságos helyzetben a fejlettebb Ausztria hatalmi körei Magyarország részleges önállóságának további korlátozására tesznek kísérletet: a gazdasági-pénzügyi segítséget politikai feltételekhez kötik. Magyarországon súlyos politikai válság bontakozik ki: az Ausztriával kialakított új államkapcsolatban komoly zavarok keletkeznek; a pártok korábbi egyensúlya megbillen, és mindhárom párt a belső bomlás állapotába jut; Szlávy József amúgy is szürke, tehetségtelen kormánya tehetetlenül sodródik az eseményekkel; a közéletben példátlan korrupciós, megvesztegetési hullám uralkodik el. A válság és következményei egy csapásra megmutatják, mily illuzórikus a dualista rendszer annyit hirdetett és a kormánypárt tekintélyét biztosító szilárdsága. Az ország vezető pártja változatlanul a Deák-párt. Az 1872. nyári képviselőválasztáson 245 mandátumot szerzett, az országgyűlésen tehát biztos többséggel rendelkezik. Célja és programja: az új államrend változatlan fenntartása. A párt hatalmát azonban túlzottan sokféle, különböző érdekű társadalmi réteg támogatása biztosítja, s a válság kirobbanásával egyre mélyülnek az ellentétek a párton belül az egyes rétegeket képviselő csoportosulások között. 1873 nyarán-őszén a Deák-párt egymástól jól elkülönülő csoportokra oszlik. A képviselőknek mintegy a fele, a volt Deák-tömb, amely a liberális középbirtokosság, illetve egyes nagybittokos és nagytőkés csoportok hangadója, szétesetten és tanácstalanul áll a politikai események közepette. A vezér, a pártjában, a polgári átalakulás menetében csalódott, betegeskedő Deák Ferenc mindinkább visszavonul a politikai élettől. Csengery Antalnak, a polgári parlamentarizmus egyik élharcosának kb. húszfőnyi csoportja szűk polgári-értelmiségi rétegre támaszkodik, s nem tud hathatósan beleszólni a politika irányításába. Mintegy nyolcvan képviselő gróf Lónyay Menyhért volt miniszterelnök köré tömörül, és a konzervatívabb közép- és nagybirtokosok érdekeiért harcol. Igen aktív az a kb. húszfős képviselőcsoport, amely báró Sennyey Pál vezetésével a konzervatív arisztokrácia érdekképviselője. A Deák-párt tehetséges, gondolkodó politikusai - gróf Andrássy Gyulával, a monarchia külügyminiszterével és az uralkodóval egyetértésben1873 közepétől egyre világosabban látják: válságba került művük, a dua-