Rigó László: Kossuth Lajos: Uram Barátom Képviselő Ur! (Kézirattár, Budapest, 1978)

KOSSUTH LAJOS LEVELE CSANÁDY SÁNDORHOZ (írta Rigó László) - Kossuth és a kiegyezés

törlés a levél teljes utolsó, „Örvendek kilátásba tett látogatásának. . ." kezdetű bekezdése, melyet a személyes és időhöz kötött mondandó miatt húzhatott át a szerkesztő. Nem tudjuk, ki másolta le a levelet, és kitől származnak a ceruzás javítások, törlések; ki az, aki közölni akarta (vagy talán meg is jelentette). E kérdések tisztázása további kutatást igényel. Kossuth és a kiegyezés A kiegyezés körüli években egyetlen magyar politikus küzd valóban elvi következetességgel és kiapadhatatlan energiával az ország meggyőződése szerinti érdekeiért - az emigrációban élő Kossuth Lajos. Politikai tevékenységének stratégiai célja változatlan : a független és demokratikus Magyarország megteremtése. 1849 óta történelmileg távlatosabbá és árnyaltabbá vált politikai koncepciója szerint a XIX. századi Európában a politikai-társadalmi fejlődés útja a nemzeti államok önállósulása, egységesülése, megerősödése. Az anakronisztikus és reakciós Habsburg-birodalomnak tehát fel kell bomlania, s Európa e térségében önálló országok egész sorának kell létrejönnie: az egyesített Németországnak és Olaszországnak, Csehországnak, Magyarországnak stb. A leendő új Magyarország csak akkor tudja kivívni és főképp megtartani önállóságát, ha a modern polgári állammá alakulás nagy feladatát tűzi maga elé. Vagyis, ha az 1848-49-ben megkezdett átalakulási folyamatot következetesen továbbviszi : biztosítja az egyén és a társadalom, az egyes társadalmi osztályok szabad fejlődését; felszámolja az ipar, a mezőgazdaság, a kereskedelem útjában rekedt feudalisztikus maradványokat, és minden akadályt elhárít a gazdasági élet kapitalista irányú kibontakozása elől ; demokratikus államélctet, jogrendet és intézményrendszert hoz létre. A polgári demokratikus Magyarország létrejöttének alapfeltétele, majdani virágzásának fő záloga a nemzetiségekkel való megbékélés és harmonikus együttélés. E cél érdekében Horvátországnak önrendelkezési jogot kell adni, hogy a horvátok maguk határozhassanak: önálló államban akarnak-e élni, vagy Magyarországgal demokratikus alapon megújítandó szövetségben; Muraköz és Fiume hovatartozásáról népszavazás döntsön; Er