Ady Endre: Az elhagyott kalóz-hajók (Kézirattár, Budapest, 1977)

Ady Endre 1914 nyarán írta Az elhagyott kalóz-hajók című verset, s szinte azonnal közzétette a Nyiigat július 16-i számában. A Kalota partján című, június 16-án megjelent nagy szerelmes versével kezdődő ciklusba tartozó, kétszakaszos költemény ceruzás kézirata Fenyő Miksa hagyatékából került a Petőfi Irodalmi Múzeumba. Szövege a későbbi kiadásokban csak csekély mértékben módosult. A Nyugatban az a legjelentősebb változtatás, hogy a tizenhatodik sorban a „szűz lyány-adta csók" „szűz-lyány adta csók"-ra változik. A nyolcadik sorban a „hajó" „e" névelője helyett „a" olvasható, de ez nyilván sajtóhiba, mivel a későbbi közlések a kéziratot követik. A halottak élén című, 1918-ban megjelent kötet Vallomás a szerelemről ciklusában újabb változás jelenik meg: a negyedik sorban a „hurráh" „hurrák"-ra változik, a hetedik sorban „S tűz-szememen" helyett „Tűz-szememcn" áll, a tizenegyedik sorból eltűnik a „Még" szót követő pont, a tizenötödik sor „Árbocom" szava után kettőspont kerül, a strófa utolsó sorában pedig a „csók-portékákra" helyett „csók-portékára" áll. A második strófa utolsó sorát az előtte állótól térköz, valamint új bekezdés választja cl, és az „életem" szó nagy kezdőbetűt kap. A helyesírás megfelel Ady a mai gyakorlattól néhol eltérő - elveinek, csak a központozás s főképp az ékezés változik többször, amely Ady kézirataiból amúgy sem olvasható ki egyértelműen. Az életében megjelent utolsó kötetét Ady már nem maga gondozta, a szövcgváltoztatások, amelyeket a későbbi kiadások sorra átvesznek, így nem felelnek meg okvetlenül Ady intencióinak. * A kamaszodó Ady olyan kisvárosi környezetben kezdett ismerkedni a szerelemmel, amelynek nőidcálja a naiv, könnyen piruló és könnyen elsápadó, szinte test nélküli, eladó korában is gyermeteg leány volt. Első kötetében, a Versekben még Ady is egy ilyen „Hajnalsugár csókolta bimbó" „egektől kölcsönzött báját" dicsérte (Egy szép leányhoz). De már a legkorábbi, jórészt szalmalángszerűen fellobbanó szerelmeivel fellázadt a szülői háztól is örökölt erkölcsi felfogás ellen.