Miklóssy János: „Elzúgtak forradalmai...” (1849–1875) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1991)

Képtalány Zombori Gusztávtól. Hat rendbeli jutalommal. Á beküldés határideje június -ike. Képrejtvény az önkényuralom korából, a Napkelet 1859. május 29-i számából. Megfejtés: „Édes hazám Tenéked szentelem szívem minden dobbanását. " szorításukból. Ferenc József császár uralkodói körútja alkalmával a börtönben levők valamennyien amnesztiát kapnak, a külföldre távozottak kivételével. A szabadabb mozgási lehetőségek a nemzeti mozgalmak megélénkülését hozzák magukkal. A nemzeti szellem ébredése elsősorban az irodalom és a kulturális élet területén érezteti hatását, ezek válnak a hazafias forrongások gócaivá. Vörösmarty 1855 novemberi temetése nemzeti tüntetés. Kölcsey Ferenc síremlékét Csekén több ezer ember jelenlétében avatják fel. A diplomáciai elszigetelődés, a sorozatos gazdasági kudarcok s nem utolsósorban az Olasz- és Franciaországtól elszenvedett 1859-es vereség, a gyűlölt Bach miniszter nevével fémjelzett önkényuralmi rendszer bukását jelenti. A császár 1860 őszén kiadja az Októberi Diplomát, amely mérsékli az abszolutizmus eddig alkalmazott formáját, a végletekig erőszakolt birodalmi centralizációt, engedményeket tesz a föderalizmus javára és visszaállítja a forradalmat megelőző rendi országgyűlést és közigazgatási szervezetet. 1861. ápr. 2-án pedig összeül a magyar országgyűlés. A törvényt nem hozó törvényhozó gyűlés néhány hónap múltán dolgavégezetlenül feloszlik. Honatyáink kevésnek tartják az osztrák fél alkotmány „kínálatát", Bécs viszont még mindig úgy véli, hogy az erő pozíciójából tárgyalhat ,,hű magyarjaival". Csak a poroszokkal szembeni königgrätzi csatavesztés (1866. júl. 3.) és a Német Szövetségből való kiűzetés győzi meg a lajtántúliakat, egyetlen út áll előttük: megegyezés a magyarokkal. S eddigre már a magyarokat is keserű csalódások sora tanítja meg: a külföld, ha érdekei úgy kívánják, szívesen használja fel a magyar kérdést Ausztria ellen, de a Habsburg-monarchia fennmaradásához következetesen ragaszkodik. A Habsburg „összbirodalom" tehát kettős központú, dualista Osztrák—Magyar Monarchiává alakul át, két önálló ország saját országgyűléssel és annak felelős kormányukkal; összekötő kapocs az uralkodó személye, továbbá a diplomáciai és védelmi érdekek közössége. A kiegyezés törvényét 1867. május 29-én szavazta meg a magyar képviselőház.