Miklóssy János: „Elzúgtak forradalmai...” (1849–1875) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1991)

Katona József t. BANK »ANJA. BUDA-PEST. F Ii A N K L IN - TA K S l L A T 18*3. Gyulai Pál Katona Józsefről szóló tanulmányának egy későbbi kiadása bak Kemény Zsigmond vagy Csengery esszéinél, a közös példaképek, Macaulay, SainteBeuve alkotásaihoz evégből metodikailag-stilisztikailag közelebb állók. Újat hozott az irodalomtörténetírás területén is Toldy Ferenc romantikus kritikai-filológiai módszeréhez képest. Elemző, induktív ez a módszer, a Bacon örökét mintául választó, a természettudományok megközelítési módján nevelkedett, amely egyszersmind az európai regényé is — ez idő tájt. ítéletei az olvasó-kritikusé és nem a történész-kutatóé. Kazinczy korától a Kemény, Arany működéséig megírt értekezéseit a közvetlen élmények hatják át. Gyulai a „népnemzetiség" esztétikai elveit minden „jóravaló" költészet sajátjának véli. Szerinte a Petőfi, Arany képviselte irány Homérosz, Goethe, Béranger és a világirodalom más, korszakosjelentőségű egyéniségének költészetét is jellemzik. Arany egyetért ezzel, de a népiességet mégis mint különálló tendenciát tartja számon. Később magáévá téve Gyulai koncepcióját, az említett Shakespeare-i szint szabta irányba gondolja azt fejleszthetőnek. Gyulai Petőfi képére, népiesség-értékelésére meghatározó hatású, hogy kritikai pályakezdetét, '49 után a népiesség torzítói, Petőfi félreértői és a fűzfapoéták elleni harcra kellett fordítania. Ez a tény bizonyos mértékig belejátszik Erdélyi János e témába vágó írásaiba is. S kettőjük hatása nagyban befolyásolta a későbbi, például a két világháború között keletkezett Petőfivel foglalkozó irodalmat.