Miklóssy János: „Elzúgtak forradalmai...” (1849–1875) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1991)

Korszakok mezsgyéjén VÖRÖSMARTY „ESTÉJE" A reformkor költő-reprezentánsa, Vörösmarty Mihály (1800—1855) a szabadságharc buká­sát testben-lélekben megtörve éli túl: Mi a világ nekem, ha nincs hazám? Elkárhozott lélekkel hasztalan Kiáhozom be a nagy végtelent: Miért én éltem, az már dúlva van. (Emlékkönyvbe) Fogytán a napja és fogytán a szerencséje is: kezdetben bujdosnia kell, súlyos anyagi gon­dokkal küzd, családja sorsa terhével a vállán. Költészete azonban remekmívű alkotásokban Barabás Miklós rajza nyomán Axman József acél­metszete: Vörösmarty Mihály, 1858. (A Vajda János által összeállított, Nemzeti Lant című kötetben sze­replő Vörösmarty ábrázolás.) Tiedge József: Vörösmarty Mihály, 1855 (Tiedge talbotypiájáról készült litográfia korabeli fényképes reprodukciója. PIM ltsz. 3756)

Next

/
Thumbnails
Contents