Kerényi Ferenc: Petőfi és kora (1842–1849) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1993)

A válságtól az összegezésig (1846-1847) Hogy Petőfi Tigris és hiénája Galíciában játszódik, az a történeti források hatása, és nincs összefüggésben az ottani, kortárs eseményekkel. (A Pesti Hírlap 1846. január 4-én már késznek hírlelte a drámát.) A Galícia-jelenség persze hatott, hathatott Petőfi világlátására is, ráadásul a politikai és az irodalmi reformellenzék zömével azonos irányban. Egy, 1846. június 12-én kelt titkosrendőri jelentés említi egy ismeretlen, a lengyelek szabadságát követelő költeményét. Az 1846-os esztendő tavaszának a költő életében és pályáján két kérdésre kellett választ adnia: a céltalan, de elemi erejű tettvágy talál-e közhasznú társadalmi célt politika és irodalom újfajta szereposztásában, illetve folytatódik-e személyi polarizálódás Petőfi körül, lel-e társakra? Az első kérdésre a válasz igen gyorsan, tulajdonképpen egy hónap alatt megszületett: Sors, nyiss nekem tért, hadd tehessek Az emberiségért valamit! (Sors, nyiss nekem tért, 1846. április végén) in G. Gravedon rajza nyomán G. Gravedon rajza nyomán Delpeeh: St. Just, 1824. Grégoire et Deneu.x: Robespierre, 1824. (A kép Petőfi pesti lakásában függött. (A kép Petőfi pesti lakásában függött. Litográfia. 35x26 cm, PIM ltsz. 57.375.1.) Litográfia. 35x26 cm. PIM ltsz. 57.375.1.)