Kerényi Ferenc: Petőfi és kora (1842–1849) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1993)

Mire tanít a fiatal Petőfi Sándor életrajza ? A szép jelképek kedvelői gyakran példálóznak a költő születési helye és halála körüli vitákkal: az üstökös pontosan fel nem deríthető körülmények közepette érkezett, és — befutva pályáját — ugyanúgy távozott. Az apának, Petrovics Istvánnak, a ,,jó öreg kocsmáros"-nak és mészárszékbérlőnek viszont annál jobban követhető életútja. Szerződések, számlák, nyugták során át kísérhető végig törekvése, hogy előbb kétkezi munkájával, utóbb a kisvállalkozó rátermettségével és a parasztpolgár öntudatával biztosítja családja megélhetését és előrehaladását. Az 1838-as nagy árvízig tette ezt olyan sikerrel, hogy 1828-ban kun redemptusi jogot szerzett, azaz a szabad kunok státusába jutott vásárolt ingatlanai értéke révén. Ezt azonban nem adhatta örökbe fiának. A gyermekkori tehetősség emlékei a költőben szinte a népmesék zománcával nemesítve kerültek föl: Hej, régibb idői boldogok valónak! Háza, kertje, földje, pénze, mindene volt, Alig tudta számát ökrének, lovának. (A jó öreg kocsmáros, 1845) Az aszódi kisdiák Petőfi baráti ajándéka Dömök Eleknek 1836-ból. (A kép hátoldalán Petőfi német nyelvű rá jegyzésével. PIM ltsz. P. 76.)