Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)

Előzmények - összefüggések

Együgyű eleink egy tálhoz ültenek Asztalnál, egy házban együtt megfértenek, Nem kárpitos ágyat, ponyvát kerestenek, Együtt feküdtenek, fel együtt keltenek. S akkor közelebb járt az igaz barátság, Atyafi szeretet, jókedv és nyájasság, Most, hogy hozzánk béjött kölcsönös cifraság, A szín megmaradóit, eltűnt a valóság. Sok vár, kastély vagyon már boldog hazánkban, Ahol patkós csizma nem hág palotában, Van ház, hol a gazda megáll pitvarában, S bémenni ha akar, öltözik kapcában. Sem haszon, sem szükség, sem alkalmatosság Az ilyen épület, ez csak merő hívság. Sem ház, sem kalitka, cifra nyomorúság, Minek készíttetett ilyen múlandóság? Ó csárda! becsesebb nálam te szegleted! Béfogadsz, negyven is sokszor a vendéged, Jobb szállásom vagyon nékem temelletted, Szükségben nyugovást király is lel benned. Maradj tehát békés puszta közepében, Kecskeméti kenyér süljön kemencédben, Körösi bor bőven keljen a pincédben, Sok utas nyugodjon faladnak tövében. (A bugaci csárda tiszteletére) Ezen az úton messze túllép Orczyn tábornok társa, Gvadányi József gróf (1725— 1807). Konzervatív, királyhű nemesúr, de éles szemmel nézi — kicsit le is nézi — kora mindennapi valóságát. Első nyomtatott munkája, a Pöstyéni förödés (1787) nem csupán külsejében utánozza a ponyvafüzeteket, de hangvételében is az ott divatos durva tréfákat, mulatságokat idézi. Kazinczy bosszankodva olvassa, ami persze nem zavarja a szerzőt abban, hogy újabb sikereket arasson; az Egy falusi nótárius budai utazása, a Rontó Pálnak egy Magyar Lovas Köz-katonának és Gróf Benyovszki Móritznak életének leírása, valamint A falusi nótáriusnak elmélkedései, betegsége, halála és testamentoma a kor kedvelt olvasmányai. Már Gvadányi sem született gróf: katonai szolgálataiért kapja előkelő címét. A Mária Terézia által 1746-ban alapított Teréziánuni megnyitja a tanulás lehetőségét a köznemesség fiai előtt is: 1772-ig 117 magyar fiú tanul itt, és sajátítja el a német, valamint a francia nyelvet, ezek révén pedig a korszerű műveltséget. A birtokos nemesség falusi udvarházaiból kerül föl Bécsbe — kevés latin nyelvismerettel, szinte teljesen műveletlenül - Bessenyei György, Báróczi Sándor, akik itt a fényes magyar testőrség tagjai lesznek. Ezt az utat járja be később Kisfaludy Sándor is. Kazinczy így örökíti meg nagyapját bihari kúriájában: 25