Taxner-Tóth Ernő: Kazinczy és kora (1750–1817) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1987)

Előzmények - összefüggések

Kiindulópontok és szellemi áramlatok Kastélyok, udvarházak A XVIII. század Magyarországon a nagy építkezések kora. Ekkor épül az egri líceum Fellner Jakab (1722-1780) tervei alapján, s olyan kiemelkedő művészek freskóival díszítik, mint a hazánkban igen sokat dolgozó Maulbertsch (1724—1796) és Kracker (1717-1779). Grassalkovich Antal Gödöllőn, a Telekiek Gernyeszegen emeltetnek pompás kastélyt, s elkészül a magyar Versailles: ,,fényes" Esterházy Miklós esterházai palotája. 1755—1766 között épül a Rádayak péceli kastélya, amelynek freskóit francia metszetsorozatról másolja le ismeretlen mester, a képek aláírásait pedig Ráday Gedeon (1713-1792) foglalja versbe. Ráday jellegzetes és igen fontos alakja a kor művelődéstörténetének. Rákóczi titkárának, egyik híres kiáltványa szerzőjének fia a protestánsok szokásos módján alapozza meg műveltségét: Németországban tanul. Hazatérve nagy gonndal gyarapítja az apjától örökölt könyvtárat, amely ma a róla elnevezett gyűjtemény alapjául szolgál. Péceli kastélya, majd pesti háza irodalmi központtá fejlődik, ítéletére bízzák első írásaikat — többek között - Kazinczy, Batsányi és Földi. Édes Gergely leoninusai fölött az ő kezdeményezésére tör pálcát az irodalmi közvélemény. Kazinczyt viszont barátságába fogadja, s ő hívja fel figyelmét a népszerű (de félreértett) Gyöngyösi Az egri líceum könyvtárának freskórészlete. (Johann Lucas Kracker munkája, 1778.) 21