Horváth Iván - Kőszeghy Péter: A reneszánsz és a barokk kora (1550–1750) (Képes bevezető a magyar irodalom világába, Budapest, 1986)

A reneszánsz

Belatinz vára. Az előtérben magyarok verik egy elfogott török talpát. (Justus van Nypcort rézkarca. XVII. sz. vége. 53X39 cm. MNM Tört. Képes. T. 3756.) Az első magyar nyelven, Magyarországon nyomtatott könyv: Sylvester János (15047-1553?) Újszövetség-fordítása. Sárvár-Újsziget, 1541. (Kecskeméti Ref. Egyházközség Könyvtára RMK 15.) Magyar erazmisták A humanista Rotterdami Erasmus (1469—1536) hatására Magyarországon is mozgalom indult a hibátlan szövegű Újszövetség lefordítására és kinyomtatására. A magyar erazmisták, miként mesterük, nevelőknek is tekintették magukat: magyar nyelvtant, szótárt, erkölcsnemesítő meséket tettek közzé, eleinte még külföldön. Az erazmisták, a reneszánsz eszményének megfelelően, arra törekedtek, hogy a magyar nyelvű művek is az antik rétorika és poétika szabályai szerint készüljenek. Sylvester János felfedezte, hogy magyarul is lehet görögös időmértékes verseket írni. Ilyen versekkel ajánlotta Újszövetség-fordítását A magyar nipnek, ki ezt olvassa: Próféták által szólt rigen néked az Isten, Az kit igírt, ímé, vígre meg adta fiát. Buzgó lílekvel szól most es néked ez által, Kit hagya, hogy hallgass, kit hagya, hogy te kövess. Néked azirt ez lün prófétád, doktorod, ez lün Mestered, ez most es, mellyet az Isten ada. Ez próféta szavát hallgasd, mert tiged az Isten El veszt, és nyomos itt nem lehet az te neved. Itt az írásban szól mostann es néked ez által, Hütre hiú mind, hogy senki ne mentse magát. tmonnan wrwifanf a, 7