A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Molnár Farkas

Címlap a Ma 1924. 3-4. számához / Umschlag zur Zeitschrift Ma, Jg. IX. Nr. 3-4. Ezek a művészi eszközök Oskar Schlemmer grafikáit és muráliáit jellemezték, aki azonban következetesen figurális kompozíciókat alkotott. A Mában közölt grafikák is jelzik, hogy Molnár Farkas kapcsolata a magyar kultúra fórumaival a németországi tartózkodás alatt sem szakadt meg. Kassákot kezdettől fogva érdekelte a Bauhaus tevékenysége. Erről Moholy-Nagy és Kállai mellett Molnár Farkas is tudósíthatta. A bécsi Ma címlapjai a konstruktivista tipográfia fontos fejezetei, hiszen Kassák kezdettől nagy hangsúlyt helyezett a folyóirat arculatára. Ezért a két művész együttműködése és a Ma-Bauhaus-kapcsolat szempontjából különösen nagy súlya van, hogy Molnár Farkas lehetőséget kap az 1924. évi 3-4. szám címlapjának megtervezésére, mely a közösen vállalt jelszót hangsúlyozza: „Alkotni - nem alakítani!" Molnár Farkas a középvonaltól kissé balra elcsúsztatott tengely, széles fekete sáv köré rendezi az egyszerű tipográfiai jelekből, léniákból és a század eleje óta a reklámgrafikában elterjedt groteszk és antikva betűkből álló feliratokat. A kompozíció enyhén aszimmetrikus, de harmonikus, a vörös négyzetet a Ma felirat tömbje ellensúlyozza. A megfogalmazás tömör, súlyos, plakátszerű. Molnárt nyilvánvalóan még szorosabb szálak kötötték diákkori pécsi barátjához, az író Csuka Zoltánhoz, akinek novisadi aktivista folyóiratában, az Út 1923. 1. számában közölte magyar nyelven a KURI-manifesztumot. Egyedül itt jelenik meg illusztrációként egy KURI-embléma-kezdemény, mely a négyes betűsor feloldását kis négyzetből szvasztikaszerűen kiágazó sugarakra rajzolt feliratokkal adja meg. Molnár Farkas az Út folyóirat megformálásában is szerepet kapott. A feladat megoldása rokon a későbbi Macímlappal. Az igen különböző formátumban és méretekben megjelenő lap 1923. évi 2. száma mutatja keze nyomát. A kompozíció tengelye itt középre esik, a vörös négyzet és az álló üres téglalapformában szabadon elhelyezett WeimarNovisad-Subotica szavak alkotják. A mérleg két nyelve itt a léniákból formált (a De Stijl derékszögű betűit idéző) ÚT szó és Ember Zoltán Konstrukciója. A művész kiáltványszerű, 1923 júliusában kelt szövege és a KURI jelszó mintegy egyenletes mintaként tölti ki a csomópontok közti tereket. Az „Út" aktivista folyóirat fogalmi jelképe és a KURI szellemében tervezett emeletes sorházak által övezett út képe többször játszik át egymásba Molnár Farkas egy-egy grafikáján. Az építészeti tervként többször publikált, sorházakkal 19