A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Legkedvesebb képem

készült mű születését: 1940 őszére, amikor Radnóti első, északerdélyi munkaszolgálatát abszolválta - egy században egyébként Heimlich Lajos zongoraművésszel, a Radnóti-házaspár újdonsült barátjával, a kép mai tulajdonosának édesapjával. Hogy vigasztalásnak szánta-e Dési Huber a magára maradt Fifi megörökítését, nem tudható biztosan. Szánhatta annak „1943 tavaszán" is, ahogy Stefi datálta a művet, hiszen a nagyszerű költő akkor is munkaszolgálatot teljesített. Nem mintha a két házaspár közötti mély barátság nem adhatott volna önmagában is kellő indítékot egy portré elkészítéséhez. A kép levegőjéből elsősorban nem hízelgő vigasztalás, hanem szolidaritás és a tisztaság erejébe vetett hit árad. Fifi kihajtott galléros, tiszta lelkű diáklányként jelenik meg Dési Huber vöröskréta-vonásaiban, angyalian sokat tudó mosolya, kissé felhőzött homloka azonban nagyon is felnőtt módra néz ki a képből. A festő és a költő 1944ben bekövetkező halálát látta előre? HERNÁDI MIKLÓS FEHÉR LÁSZLÓ (1952) Kőbéka/1986 olaj, vászon - 100x100 cm - J.j.l.: Fehér László 1986 Fehér Lászlót több mint húsz éve ismerem - ő engem valamivel kevesebb idő óta. A hiba bennem van. Amikor megnéztem 1983-as műcsarnoki kiállítását, éreztem, hogy nemcsak egy eredeti festővel állok szemben, hanem egy nagyon is nekem való művésszel, akinek a vásznaival fél szavakból is megértjük egymást. Persze, ebből ő mit sem sejtett. Ugyanis ha komoly tekintéllyel állok szemben, vagy azonnal elsiratom, mert ha valóban oly nagy ember, bizonyára már rég halott. Vagy megijedek, és futásnak eredek. Egy idő után azonban nem tudtam nyugodni. Kellett a szobámba egy Fehér László-festmény ottléte. Az ember ugyanis akkor autentikus, ha igazán önmaga, de önmagunkban, egyedül sosem vagyunk önmagunk. Magyarul: hiányzott az életemből egy Fehér László-kép. Szerencsémre addig hajtogattam rögeszmémet, míg barátom, Mezei Gábor megkereste Lacit, és elvitt hozzá. - És ott állt a műtermében a nagy Kőbéka valamivel kisebb változata. Azonnal megértettem, hogy ez a kép nekem készült, még akkor is, ha a Mester mit sem sejtett az egészből. A többi, ahogy mondani szokás, történelem. Ez 1986-ban esett meg. Azóta nem telik el nap, hogy ne legeltessem a szeFerenczy Béni: Ülő nő /1948 mem a Kőbékán. Régi lakásomban is, a mostaniban is az íróasztalommal szemben lóg a falon, nem túl magasan, így a szoba bármely zugából látom. Lefekvéskor is. És még mindig olyan friss, új és meglepő, mint találkozásunk kezdetén. Hol rejlik a titok? Ahányszor odatéved tekintetem (és mindig odatéved, mert ott érzi jól magát), a Kőbéka meglep hibátlan szépségével, tisztaságával és titkával, amit a minimális festőiség hozott létre, és ami - bár nagyon is kézzel fogható, szavakba mégsem foglalható, ésszel be nem keríthető, le nem redukálható. Az ilyen kihívást nem lehet semmibe venni. SZŐLLŐSY JUDIT FERENCZY BÉNI (1890-1967) Ülő nő /1948 ceruza, papír - 480x350 mm J.j.l.: FB 48 Pintyőkének szeretettel Ferenczy Béni 1953 Ferenczy Béni rajza feleségét, Erzsit ábrázolja. Férjem, Martsa István Béni tanársegéde volt a főiskolán. Mikor Bénit eltávolították az intézményből, felajánlottuk neki, jöjjön a mi műtermünkbe, itt dolgozhat. Ez idő alatt kaptam tőle ezt a rajzot, és persze nekem dedikálta. Sőt, ő nevezett el Pintyőnek. A rajzon ez a név szerepel. A grafika műtermem falán lóg 1953 óta. Béni társaságát 1956-ig, betegsége kezdetéig élvezhettük. Sok más kép és szobor is rá emlékeztet, amit itt, a műtermünkben alkotott, de számomra természetesen ez a kép a legkedvesebb. M. Szűcs ILONA FRANK FRIGYES (1890-1976) Fésülködő Mimi / 1945 k. olaj, vászon - 41,5x31 cm - J.n. A Szentkuthy Miklós hagyatékában fennmaradt olajfestmény Frank Frigyes feleségét, Mimit ábrázolja fésülködés közben. Az Dési Huber István: Radnóti Miklósné portréja / 1940 k.