A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassákné Simon Jolán

A rendőrséget föltehetően az késztette a nyilván figyelmeztetésnek szánt akcióra, hogy Simon Jolán Kassák megbízásából ekkor már új folyóirat megindításán fáradozott. Előfizetőket gyűjtött, fiatal írókat és művészeket igyekezett megnyerni az ügynek, nyomdászokkal tárgyalt, végrehajtotta Kassák levélben küldött utasításait. Az 1925. április 3-án a Kossuth Párt Dob utcai helyiségében rendezett előadóestjének egyik fő műsorszáma a 365 című folyóirat első számának bemutatása lett volna. A nyomdai előállítás azonban ekkorra nem fejeződött be. Simon Jolán a rendezvény napján a délelőtti és délutáni órákat a nyomdában töltötte, szokása szerint a nyomdagép tetején ülve ellenőrizte a műveleteket.

6

6 Az „aktivista és dadaista" előadás egyik érdekessége az volt, hogy Simon Jolán ez alkalommal vállalkozott először a román Ion Vinea verseinek megszólaltatására, a Világban megjelent híradás szerint „rajongó közönség", „lelkes hallgatóság" előtt.

6

7 A 365 megjelenésekor történt először, hogy Kassák Simon Jolán fáradozásait a kiadványban elhelyezett közleményben hálálta meg. Az új folyóirat első számában Major Henrik Simon Jolánról készített portréja látható a következő felirattal: „Simon Jolán az első magyar dadaista előadó". Simon Jolán gondot fordított a folyóirat reklámozására is. Április 17-én közreműködött az Andrássy út 17. szám alatti Mentor könyvesbolt avantgárd folyóiratokat bemutató kirakatának megrendezésében.

6

8 1925 őszén meghívást kapott a szakszervezetektől téli előadóest-sorozatra.

6

9 Örült ennek, ám ugyanakkor ismét szeretett volna színházi társulathoz tartozni. Többek között azért is, mert Kassák és a magyar avantgárd mozgalom érdekében áldozatos munkát végezve nyomorgott. Kassák Budapesten maradt képzőművészeti gyűjteményének darabjait próbálta eladni. Arra is rákényszerült, hogy ötvösékszerekkel házalva járja a várost. 1925-ben írt egyik levelében a következőről tájékoztatja Kassákot: „Mutter nincs itthon. Nincs pénzem, hogy szombatig ehessem. Nem tudom, mit csináljak."

7

0 1924-ben ismét Faludi Ivánnál és a Reneszánsz Színháznál, 1925-ben a Vígszínháznál, továbbá Bárdos Artúrnál és az Andrássy úti Színházat igazgató Wertheimer Elemérnél próbálkozott.

7

1 Az avantgárd költészet tolmácsolójaként híressé vált előadóművész azonban nem felelt meg a sziniigazgatók elvárásainak. Egyetlen helyre hívták, a Csengery utcai Művész Színpadhoz, mely a magyar kabaré irodalmi vonulatának kívánt otthont adni. Mire a meghívásból társulati tagság lehetett volna, a színpad tönkrement.

7

2 Némi vigasz lehetett Simon Jolán számára, hogy 1925 őszén Pajor Rudolftól, a Szociáldemokrata Párt a fővárosi szervezetének titkárától felkérést kapott: a párt kulturális előadásain kellett verset mondania tiszteletdíjért.

7

3 1926 januárjában a kerületi szervezetekben rendezett kultúresteken történő közreműködésre hívták meg .

7

4 Aggodalom és félelem még itt is volt személyével kapcsolatban. Egyik levelében arról panaszkodott Kassáknak, hogy a VIII. kerületi pártszervezetben, ahol Kassák három versét készült elmondani, még a nevét se merték föltenni a műsorlapra.

7

5 Május végén a Vajda János Társaságban lépett közönség elé; Komlós Aladárnak az új irodalomról szóló előadása után Kassák verseiből adott elő.

7

6 Közben Bécsben is föllépett: a Ma-csoport Konstruktive Kunst címmel május 8-án a Herrengasse 10. szám alatti Schwarzwaldsaalban rendezett estjén két Schwitters-mű előadásában működött közre.

7

7 Az egyik címe Tánckompozíció volt, melyet Gertrud Kraus-szal, a Bécs szerte ismert modern táncosnővel együtt adott elő. A másik a Kovács György által megzenésített versszöveg volt, melynek megszólaltatásában a fuvolaművész Franz Wangler volt partnere. Ezt a különleges produkciót egy hónap múlva Budapesten is bemutatta.

7

8 1926 elejétől idejének és energiáinak legnagyobb részét egy újabb kiadói feladat, Kassák Tisztaság könyve című kötetének budapesti megjelentetése kötötte le. A tennivalók a papír kiválasztásával és megszerzésével kezdődtek, majd a kiadványt nemcsak író, hanem tervező Kassák tipográfiai utasításainak tolmácsolásával, a korrektúrák többszöri ellenőrzésével, javításával folytatódtak, s ezúttal ís ott volt Simon Jolán a nyomásnál is, továbbá megszervezte néhány száz bibliofil példány keménytáblás, félvászon kötését.

7

9 Kassák ajándéka ezúttal a kötet „Én a nagyváros fia vagyok" kezdetű utószava volt, melyben Simon Jolánról többek között a következők olvashatók: „Feleségem az én egyetlen barátom. Soha nem voltam bele szerelmes, de szeretem, mert ő tiszta üvegből van, és úgy szól, mint a legfinomabb acélpenge. Az emberek azt hiszik kegyetlen vagyok hozzá, pedig én a tenyeremen hordom őt, mint a jelen pillanatot, mint a tapintás bizonyosságát, mint a bőrt, ami lüktető ereimet és vérző húsomat betakarja. Szeretném, ha az is, amit most mondok, az ő himnusza lenne. Mert ő megérdemel egem, és azt is, amit én tudok. Ő látja, hogy vasszerkezeten épülnek az én napjaim. Látja, ahogy szavaimban kinyílnak a virágok, és ő összeszedi és homloka köré köti az én virágaim. O lát engem a világos reggelben, és emlékszik rám a sötét éjszakából."

8

0 Simon Jolán még a kötet elkészülte előtt reklámfüzetet és Kassák terve alapján igényes előfizetési ívet nyomatott. Június 5-én Kádár Bélával együtt a Mentor könyvesbolt nyújtotta lehetősséggel ismét élve kirakatot állított össze a kötet reklámozására.

8

1 Előző nap, június 4-én előadóestet tartott a könyvesboltban. Komlós Aladár mondott bevezetőt. A program legérdekesebb műsorszáma Schwitters fuvolakísérettel ellátott költői szövegének megszólaltatása volt. A különleges rendezvényhez a weimari Bauhausból nemrég hazatért kiváló építész, Molnár Farkas tervezett plakátot.

8

2 A színházi társulatban való részvétel gondolata továbbra is foglalkoztatta. 1926 májusában a Párizsba készülő Kassákot arra kérte, érdeklődje meg, nem lehetne-e egy ottani kabaréban a „maori dolgaival" egy hónapig föllépnie.

8

3 1926 őszén Budapesten ajánlatot kapott. Egy munkanélküli színészekből és magukat „új színpadi szerzőknek" nevező darabírókból álló alkalmi együttes éjszakai előadásokat készült rendezni a Vígszínházban. Terveik között Székely Jenő egy darabjának bemutatása is szerepelt. Az egyik női főszerepre Simon Jolánt kérték fel. A következőképp számolt be Kassáknak a szerepről: „Egy 33 éves érett, komoly lány, aki az egyetemet végezte, és a környezete egy nála fiatalabb férfival akarja összeházasítani. Ez neki nincs ellenére, de a férfi már egy fiatal, tudatlan lánykát szeret, vagy legalábbis azt hiszi, hogy szereti. A végén persze a 33 éves győz. [...] Ez a szerep viszi a darabot. [...] Ha meg tudnám csinálni, egész jövőm meg lenne csinálva."

8

4 Simon Jolán ismét áldozatot hozott: Kassák tanácsára, aki a hazatérés előtti és utáni közös teendők sokaságára hivatkozott, nem élt ezzel a lehetőséggel.

8

5 10