A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák Lajos CV/Csaplár Ferenc

1930 Szavalókórus-verseket és agitációs jeleneteket ír a Munka­kör szavalókórusa és színjátszói részére, közreműködik betanításukban. Az ő szellemi és gyakorlati vezetésével alakul meg a Munka-kör szociofotó-csoportja. Részt vesz a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának első kiállításán a budapesti Iparművészeti Múzeumban. Jogerős ítélettel lezárul az Álláspont miatt indított büntetőeljárás; Kassákot fölmentik az izgatás vádja alól. 1931 Az amsterdami Stedelijk Museumban rendezett könyv- és reklámművészeti kiállításon plakátokkal, könyvborítókkal szerepel. Idehaza Munka könyvtára címmel kiadvány­sorozatot, Munka Kultúrstúdiója címmel új folyóiratot indít. A Munka-kör szavalókórusával és színjátszóival előbb Ausztriába, majd Csehszlovákiába utazik; Bécsben, Érsek­újvárott, Galántán és Pozsonyban lépnek fel. Megjelenik 35 vers című kötete, Megnőttek és elindulnak című regénye és az Egy ember élete második része. 1932 Az Egy ember élete Kifejlődés című kötetének egyes részei, majd a Munka Kultúrstúdiójában közölt Szolgálók élete című verse miatt izgatás vádjával ismét büntetőeljárás indul ellene. Az Egy ember élete tárgyalásán megjelennek a PEN Club budapesti kongresszusának résztvevői is; Kassákot fölmentik. Április elején Szolnokra utazik; Irodalmi problé­mák címmel előadást tart, s részt vesz a Munka-kör szocio­fotó-csoportja ottani kiállításának megrendezésében. Állami és társadalmi rend, valamint kormány elleni izgatás vádjával őrizetbe veszik; két napig fogva tartják, majd kitoloncolják Szolnokról. Előszót ír a Munka-kör A mi életünkből című fotókönyvéhez. Megjelenik Munkanélküliek című regénye. December 26-án a Nyugat szerzői estet rendez tiszteletére. 1933 Márciusban Pozsonyba utazik. Az ottani Munkásakadémia színpadán bemutatják a Nádass Józseffel közösen írt Gorkij című drámáját és A viharmadár című jelenetét. Idehaza kiadják Menekülők című elbeszéléskötetét és A telep című regényét. A Munka számaiban, majd önálló kiadványként megjelenteti a fasizmus németországi hatalomra jutásának okait és a munkásmozgalom új feladatait elemző Napjaink átértékelése című művét. 1934 Megjelenik Az utak ismeretlenek című regénye és az Egy ember élete harmadik része. Az önéletírás Kommün című kötetének terjesztését az ügyészség nem engedélyezi; elrendelik valamennyi föllelhető példány lefoglalását, s az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felfor­gatására irányuló izgatás vádjával büntetőeljárást indítanak Kassák ellen. 1935 Januárban Pozsonyba utazik, s a Nemzetközi Kultúrlíga föl­kérésére előadást tart Irodalom és társadalom címmel. Idehaza megjelenik Földem, virágom című kötete, benne a költészetében bekövetkezett fordulatot, az élet és a ter­mészet szépségei iránt föltámadt érdeklődést tanúsító versekkel. A Nyugat közli Csavargók, alkotók című tanul­mányát, megjelennek a folyóirat vezető íróiról készített esszéi. Anyja Moszkvába utazik, s hosszabb időt tölt Kassák ott élő testvéreinél, Máriánál, Teréznél és Újvári Erzsinél. Ennek kapcsán megszületnek az Anyám címére című levélsorozat első darabjai. 1936 Az Egy ember élete Kommün című kötete miatt jogerősen egy hónapi fogházra és a közügyektől három évre történő eltiltásra ítélik. A Vallás és Közoktatásügyi Minisztérium erre az ítéletre hivatkozva megakadályozza, hogy Kassák Baumgarten-díjat kapjon. Megjelenik Akik eltévedtek című regénye és Három történet című elbeszéléskötete. 1937 A Népszava február 2-i számában Arccal Moszkva felé cím­mel újságcikkel tiltakozik a sztálini önkény, a Szovjet­unióban zajló koncepciós perek és kivégzések ellen. A lap március 17-i számában a fajideológia itthoni hirdetése, az egyetemi ifjúság szélsőjobboldali megmozdulásai ellen emeli fel szavát. Március 20-án ötvenedik születésnapja alkalmából szerzői estet rendeznek tiszteletére a Zene­akadémián. A Horthy Miklós által adott kegyelem folytán a Kommün című kötet miatt kirótt egy hónapi fogházbüntetést föltételesen elengedik, ám az állampolgári jogok gyakorlá­sától való három évi eltiltás érvényben marad. November­ben a pozsonyi Munkásakadémia és a Nemzetközi Kultúrlíga meghívására Csehszlovákiába utazik; Pozsony­ban, Érsekújvárott, Komáromban, Léván, Losoncon és Rimaszombaton előadást tart Irodalmi pályafutásom cím­mel. Megjelenik Ajándék az asszonynak című verseskötete és az Anyám címére című levélkötete. Az utóbbiban idézett ősi kínai vers háború ellenes tartalma miatt ismét büntető­eljárást indítanak ellene. 1938 Az Anyám címére indított perben nem jogerősen két hónapi fogházbüntetésre ítélik. Szeptember 26-án felesége öngyil­kosságot követ el. A temetésen Kéthly Anna mond gyász­beszédet. Az Anyám címére novemberben tartott újabb tár­gyalásán felmentő ítélet születik. Kassák Szovjetunióban élő sógorát, Barta Sándort - Újvári Erzsi férjét - koholt vádak alapján halálra ítélik és kivégzik, 1939 A párizsi Charpentier Galériában az Új realitás című tárlaton Picabia, Léger, Laurens, iancu és Survage képeivel együtt az ő műveit is kiállítják. Idehaza megjelenik Egy kosár gyümölcs című regénye és Fújjad csak furulyádat című verseskönyve. A sajtószabadságot jelentősen korlátozó új sajtótörvény miatt júliusban kénytelen megszüntetni Munka című folyóiratát. Az ügyész fellebbezése nyomán újra tár­gyalják az Anyám címére ügyét; Kassákot „fegyveres erő elleni gyűlöletre izgatás" miatt jogerősen két hónapi fogházra ítélik. Szeptember 5-én felszólítják a büntetés letöltésének megkezdésére. Szeptember 26-án agytumor­ban meghal nevelt lánya, Nagy Etel táncosnő. 1940 Megjelenik Azon a nyáron című regénye és Sötét egek alatt című verseskötete. Költészetében egyre gyakoribb téma a háborúval való szembefordulás és az Istennel folytatott párbeszéd. Munkatársa lesz a Kelet Népének; elbeszélés­sel, könyv- és képzőművészeti kritikákkal, vitacikkekkel szerepel Móricz Zsigmond folyóiratában. Publikálni kezd a Magyar Nemzetben is; védelmére kel a szélsőjobboldali diákcsoportok által támadott Szentgyörgyi Albertnek. Kézirat adásával részt vesz a Szellemi Honvédelem Naptára és az Irók a viharban című antifasiszta antológiák létre­hozásában. Tavasszal hosszabb időt tölt a Zsidókórházban; fülműtéten esik át. Nyáron pár hétre Vágsellyére utazik. Élettársi kapcsolatot létesít a gépíróként vele dolgozó Kárpáti Klárával. A múlt évben az Anyám címére perében hozott jogerős ítélet következményeképp október elejétől december elejéig a budapesti Gyűjtőfogházban raboskodik. Pár nappal szabadulása után újságcikkben tiltakozik a készülő harmadik zsidótörvény rendelkezései ellen. A Szovjetunióban meghal legkisebb húga, Újvári Erzsi. 1941 Megjelenik Szombat este című verseskötete. A Magyar Nemzetben közölt írói hitvallás és politikai szerep című írása vitát robbant ki. A Népszava körében ellenérzéssel fogadják a Kelet Népében megjelent Munkásirodalom című cikkét is. 1942 Megjelenik Egy emlék hálójában és Virág Balázs című kis­regénye, Emberek, sorsok című elbeszéléskötete és Hídépítők című regénye. Riportsorozatot készít kortárs magyar képzőművészekről, felmutatva munkásságukban „a humánus lélek rendjét és élniakarását". Riportjait Vallomás tizenöt művészről címmel adja ki. 1943 Publikálni kezd Herczeg Ferenc folyóiratában, az Új Idők­ben. Megjelenik Egy álom megvalósul és Karácsonyiék című regénye, Dráma az erdőben és Közelgő viharok című kisregénye. 1944 A vészkorszak és Budapest ostroma idején naplót ír; ennek anyagát a következő évben Kis könyv haldoklásunk emlékére címmel jelenteti meg. 1945 A háború utáni új kulturális közéletben feladatok és tiszt­ségek sorát kapja. Szerkeszti az újra induló Új Időket. Tagja lesz az Újságíró Szövetség és a Magyar írószövetség vezetőségének, a Magyar Művészeti Tanács irodalmi szak­tanácsának, társelnöke a Magyar PEN Clubnak. Kiállítá-

Next

/
Thumbnails
Contents