A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Kassák emlékkiállítása a Petőfi Irodalmi Múzeumban, 1973

Ha az ember fél az új dolgoktól, az azt jelenti, hogy benne nincsenek új mondanivalók. A művészet pedig ott kezdődik, hogy az ember olyas valamit és úgy tudjon megcsinálni, ahogyan azt még mások nem csinálták meg. Akármennyire szeretem is a művészetet s érzem, hogy ez a munkálkodás az, ami a legkielégítőbb és legmegnyugtatóbb számomra, mégsem tudok egész lényemmel lekötődni hozzá. Vannak hetek, talán hónapok is, amikor minden dolgot az író szemével látok, mikor minden élményem vers- vagy novellaformában kívánkozik belőlem s aztán vannak idők mikor, mintha kiégtem volna, semmi mondanivalóm nincs. Hiába ülök le a papír mellé, egyetlen kielégítő mondatot nem tudok megfogalmazni. Leírok néhány sort s hallom, hogy a szavaim üresen konganak s a betűim, mint a döglött bogarak szürkén, szétziláltan hevernek a szemeim előtt, ilyenkor, mint az éhes ember az asztalhoz, visszatérek a munkásmozgalomhoz. Szeretem a művészetet, de nem a művészet s nem a könyvek azok, amik a magam művészetét, a magam irodalmát kiváltják belőlem. Ahhoz, hogy érdemesen írni tudjak, közvetlen élményekre van szükségem. A mozgalom az, amiből táplálkozom s a művészetem az, amiben új formákban realizálódnak élettapasztalataim. S örökösen elégedetlen vagyok a művészetemmel s örökösen elégedetlen vagyok a mozgalommal. [KÉT RÉSZLET AZ EGY EMBER ÉLETÉBŐL] A KÖNYVRŐL A könyv nem kényszerű tömegszállása szavaknak, mondatoknak vagy egyéb művészi alkotásoknak. Csak úgy van rosszul megcsinált könyv, mint ahogyan van rosszul sikerült vers — vagy fordítva. Egy jó könyv létrehozása, a papír tudatos kihasználása, a szöveg tartalmát reprezentáló tipográfiai elrendezés, a fűzés vagy kötés, a belső tartalomnak és a külső alaknak karakterisztikus megformálása — komoly teremtő feladat. A könyvet optikai és taktilikus érzékeinkkel fogjuk föl, ez a két szempont a könyvcsinálás fundamentális eleme. Értsük meg, van tehát jó verses-, tudományos, technikai stb. tartalmú könyv és van csak a könyv, mint tárgy, mint szakmai produkció. Ha most a szöveg meghatározása nélkül, ami csak egyik részlet-anyaga az egésznek, könyvről beszélünk, ezalatt a meghatározás alatt egy különböző anyagokból összeszerkesztett tárgyat értünk. A jó könyv tárgyszerű és anyagszerű alkotás. Jellemzője a gazdaságosság, a tartósság, a könnyen előállíthatóság, a közlésre szánt részek előtérbehelyezése s ezáltal az olvasó vagy néző munkájának a megkönnyítése, szóval a belső tartalom és külső forma könnyen áttekinthetősége — a tiszta típus. Voltak korok, mikor a könyv ellentétben hivatásával a főurak gyűjtőszenvedélyét és a tisztes polgárok esztétizmusát szolgálta — ami időnkben a könyv szükséges használati tárgy s így kell, hogy karakterét az individuális esztétika helyett az utilitarisan általános határozza meg. Nekünk nem elbájolóan szép, hanem olcsó, tartós és könnyen kezelhető könyvek kellenek. Mi a gyorsaság és kényelemszeretet emberei vagyunk. Nekünk a könyv nem élettelen csecsebecse, hanem aktív élettárs, mindennapi szükségleteink egyik fontos része. De mi szeretjük a könnyen emészthető ételeket, a kényelmesre szabott ruhát, a szellős és világos lakást — csak érthető, hogy a könyvtől is ezt várjuk, jó érzéssel érinthessék kezeink, a közlésre szánt anyagot könnyen és