A Kassák Múzeum kiállítási katalógusai, kisebb kiadványai

Juraj Melis: Plasztikák, rajzok, kollázsok 1970-2004

KASSÁK, MELlS Juraj Meliá a látszat alapján szegről-végre Kassák rokonának vallhatná magát. Kassák szlovák származású apai nagyanyját ugyanis Meliá Ilonának hívták. A másik véletlen egybeesés: Juraj Meliá is Érsekújváron született, ugyanabban az utcában és nem messze attól a háztól, ahol annak idején Kassák. Meliá gyermekkorának helyszíne, a szomszédos Rózsa utca is abban a városrészben található, ahol Kassák gyermek-, diák- és lakatosinas-korában nap mint nap megfordult. A fenti véletlenek Meliá életében jelképes értékűvé váltak. Kezdődött azzal, hogy az érsekújvári születés az ismerősök, barátok tudatában összekapcsolódott Kassák nevével. Mellétől már pozsonyi képzőművészeti főiskolás korában gyakorta megkérdezték, mit tud Érsekújvár neves szülöttéről. Egyre szívesebben vállalt kötelessége volt, hogy e kérdésre tudjon is válaszolni. Meliá Kassákról Thomas Strauss révén tudhatott meg legtöbbet; a Pozsonyban élő művészettörténész az 1960-as évek közepétől-végétől a kelet-európai avantgárd képzőművészettel foglalkozott s e témakörben Kassák munkásságával is. Ő vitte el Kassák özvegyét, Klára asszonyt 1972-ben Meliá pozsonyi műtermébe. Kassákné évek óta olyan képzőművészeti kollekció létrehozásán és állandó gyarapításán fáradozott, amely magyarországi és külföldi képzőművészek közreműködése révén férjének állít emléket. Pozsonyba látogatva Meliát is fölkérte a nemzetközi akcióban történő részvételre. Meliá azért is szívesen vállalkozott erre, mert Kassák élete és munkássága ekkor már aktualizálható hagyomány volt a kortárs szlovákiai képzőművészek legjobbjai számára. Az 1968 utáni nehéz időszakban az uralkodó ízlésnormákkal és a hivatalos elvárásokkal szembeforduló fiatalokként a művészet szabadságáért, a konzervativizmus egyeduralmának megszüntetéséért folytatott küzdelem legendás alakját látták magyar pályatársukban. Ezt a különleges viszonyt fejezte ki merész eredetiséggel és szuggesztív erővel az az objet, melyet Meliá Hommage à Kassák címmel készített. Ehhez a fehérre festett, a fedőlapon rózsával ékesített ládához, melynek oldalfalain bedrótozott geometrikus nyílások engednek bepillantást egy zárt, szűk és sötét térbe, Melis az alábbi kommentárt fűzte: „Az ember iránti tisztelet jelképét formáltam meg a rejtett összefüggések e térbeli börtönével. A külső köpönyeg fehér arcán tükröződnek az emberi élet elillanó örömeinek színei. A fehér felületre bevésett szövegek bevezetik a nézőt az alkotó szándékainak közvetlen szférájába. A drótháló révén a bezártság, az elnyomottság érzetét keltő nyílások, melyek lélegzőnyílásokként értelmezendők, az élet sötét hátsó udvarán található megannyi rendellenesség és morbiditás bűzét vannak hivatva kiszellőztetni. Sok emberi élet van elvarázsolva ilyen ládákban. Másoké másfélékben ... zöldben, kékben, rózsaszínben. De a világban uralkodó haszontalanság mindenkinek egyformán osztja szét a maga nyomorúságos garasát, megvetését. Ilyen ládákba zárva nem érezzük a távolságot, szót kérünk, levegőért kapkodunk. Az ehhez hasonló szűk terekben nem gondolkodunk többé, mert ezekben a bezártságokban soha nem lehetséges bármit is tenni. Csak a meglepően világos reggeli pillanatokban tudjuk képzelőerőnk révén e sötétség partját kis időre elhagyni, hogy a bokánk körül csörgedező áramlatokban megérezhessünk egy kimondhatatlan boldogságot. Úgy érzem, mindez épp ebben a pillanatban történik. És éppen e sejtett szorongattatások odaszögelésénél helyeztem el az eltaszított, gyűlölt, átkozott és mégis vonzó, sőt végzetes élet ládájára legalább ezt az egyszerű kékpiros rózsát - a Poézist." A költői szárnyalású kommentár megírásának és igényes grafikai kivitelezéssel önálló vizuális alkotássá emelésének praktikus oka volt. Bizonyos értelemben az aggodalom szülte. Meliá attól tartott, hogy a szokatlan anyagból szokatlan módon megformált objet sokak számára nehezebben lesz megközelíthető, mint az Hommage à Kassák kollekció hagyományos anyagokkal és technikai eljárásokkal készült többi darabja. Ceruzarajz Kassák születésének centenáriumára, 1987 Aggodalma nem igazolódott. A mű már a nagymarosi Kassákházban rendezett kiállításon figyelmet, érdeklődést keltett, sikert aratott. 1976-ban a Kassák Múzeumba kerülve újabb érdeklődők ezreinek szerzett esztétikai élményt. Az objet elkészítésével Meliá életművében különleges vállalkozás kezdődött: a Kassák személyére és életművére irányuló interpretációsorozat. Ennek újabb darabja az 1983-ban készült